A kiszámíthatatlan időjárás lerontotta a búza minőségét

Heves vármegyében is véget ért az őszi vetésű növények aratása. Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei szervezetének elnöke szerint a termés mennyisége a közepes és a jó között alakult. Az őszi búzát 38 ezer hektáron takarították be, s 5-6 tonna közötti termésátlagok születtek hektáronként. Gondok vannak azonban a felvásárlási árakkal, amelyek alacsonyak, és a kereslettel is, amely gyenge. A termés ötöde lett malmi minőségű, a többi takarmányként hasznosítható, azonban kevés az állat.

- A csapadék mennyisége megfelelő volt, azonban az eloszlása nem, tavasszal folyamatosan esett az eső, a sár pedig megnehezítette a növényvédelmi munkákat. Tavasszal a növények fejlődése 2-3 héttel tartott előrébb a szokásosnál, akkor még bizakodni lehetett a jó terméseredményekben, aztán ez a bizalom elfogyott, a hirtelen jött forróság sem tett jót a növényeknek – mondta Szendrei László, aki szerint több gazdálkodónál az is hozzájárult a vártnál rosszabb termésminőséghez, hogy anyagi helyzetük kedvezőtlen volt, emiatt kénytelenek voltak kihagyni technológiai folyamatokat.

Az utóbbi években a tavaszi árpa kiszorult a Heves megyei földekről, mert nem lehetett biztonságosan termeszteni, helyette 8-10 ezer hektáron termesztenek őszi árpát, amelynek mennyisége idén jó lett, a felvásárlási árak azonban e termény esetében sem jók. A repcének stabil piaca van, bár az árak elkeserítik a gazdálkodókat. Mivel a növényvédő szerek használatát szűkítették, ami bizonytalanságot szült és sokan felhagytak a termesztésével. Az olajnövény termesztési területe is 8-10 ezer hektár között mozog a megyében.

A sivatagi forróság és a csapadékhiány a tavaszi kapások termését veszélyezteti leginkább, közülük is inkább a kukoricát. Az Alföldön sok helyen rossz állapotban vannak a kultúrák, Heves megyében picit jobb a helyzet, még van ok a reménykedésre, de nagyobb mennyiségű csapadék kellene a vetésekre. A napraforgó az aszályhoz képest még nem mutat rossz képet.

Szendrei László szerint kevés az öntözhető terület Heves megyében, a rendszerváltás előtti földterületekhez képest hetven százalékkal csökkent. Már az is előrelépés lenne, ha azt elérnék, hogy rendbe tegyék a csatornahálózatot, és föltöltsék azokat vízzel. Így legalább a talajvíz szintjét meg lehetne emelni és a növények elérnék a nedvességet gyökereikkel. A felszíni vizek visszatartása kulcsfontosságú lesz a klímaváltozás miatt. Problémát okoz azonban a légköri aszály is, az afrikai forróságú levegő kevés párát tartalmazott, amely visszafordíthatatlan károkat okoz a növényekben, pusztulásukat okozza.