2018.01.25. 06:45
Kevesen tudják: leégett és földrengés is sújtotta a templomot
Bár hosszú évek óta csodás pompában tündököl, kevesen tudják, de igencsak hányattatott sorsú az egri Szent Bernát-templom, ismertebb nevén ciszterci templom.
Az egri Szent Bernát-templom napjainkban Fotó: Google
Több alkalommal sújtotta földrengés, de villámcsapás s tűz is okozott kárt benne.
A műemlék épület építése 1700-ban kezdődött a jezsuita rend megbízására. Elsőként a rendház készült el, majd 1743-ban a templom épülete is, de még sokat kellett várni a belső díszítésre, berendezésre, amely csak az 1770-es években ért véget.
1773-ban a templom és a hozzá tartozó rendház gazdát váltott, ugyanis II. József birodalmán belül feloszlatta a jezsuita rendet, a műemlékegyüttes pedig a ciszterciek rendjéhez került, de kincseit Budára szállították. Ezt követően számos csapás sújtotta az épületet. Az 1800-as tűzvészben komolyan megrongálódott, s szerkezetét egy földrengés tovább gyengítette. Sokáig csak javítgatták az objektum hibáit, majd 1888-ban komoly restaurálási munka vette kezdetét. A rendházat is átépítették, 1900 és 1902 között, Alpár Ignác tervei alapján.
A templom homlokzatát négy jezsuita szent szobra díszíti, Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Régis Szent Ferenc János és Kosztka Szent Szaniszló szobrai. Még egy szent megbújik az épületen, a déli torony egyik szoborfülkéjében Szent Flórián tekinthető meg.
Az épület belseje is impozáns, a faliképek többségét az 1888-as restaurálás idején festette Bader Károly és Innocent Ferenc. A templom harangja az egyik legjobb állapotú 1848 előtt készített harang az országban, melyet Eberhard Henrik pesti harangöntő készített 1830-ban. Korábban több harangja is volt a templomnak, de azokat az első világháború során lefoglalták, s azóta sem öntötték újjá.