Jó tudni a selyemfűről: a méze különleges, de kötelező irtani

A Bükki ­Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén is egyre nagyobb teret hódít magának a selyemfűnek vagy vaddohánynak is nevezett növény. Éppen ezért a BNPI közleményben hívta fel az önkormányzatok figyelmét terjedése megakadályozásának fontosságára.

Mint azt az igazgatóság természetvédelmi szakreferense elmondta, napi aktualitása van a selyemkóró elleni védekezésnek, hiszen folyamatosan, rohamosan terjed az országban. Farkas Roland tudatta, az Észak-Amerikából származó növény először homokos területeken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Térhódítása a gazdálkodást is akadályozza amellett, hogy természetvédelmi szempontból is ártalmas.

– Amennyiben nagyobb területet is elfoglalt már magának a növény, akár terméskiesést is okozhat a gazdálkodónak – tudatja a szakember. Mindamellett a művelés alatt használt gépekkel – akaratuk ellenére – a földművelők maguk is továbbvihetik a magokat, így fontos lenne az eszközök tisztítása is a fertőzött terület művelése után.

Több szinten is lehet védekezni a növény ellen, attól függően, milyen fejlődési stádiumban van. A leghatásosabb azonban, ha a föld folyamatos művelés alatt áll, így kevés az esélye, hogy megtelepszik. Véleménye szerint nem jó módszer, ha csak kihúzzuk a selyemfüvet, hiszen nagyon hosszú gyökérzettel rendel­kezik.

– Mechanikai védekezés szempontjából a rendszeresen és intenzíven végzett kaszálás lehet jó megoldás. Emellett a kémiai védekezést szokták még használni, gyomirtókkal, főleg virágzás előtt – közölte.

Méhészeti szempontból azonban kedvelt növényről van szó, különleges terméket ad. A szakember ugyanakkor úgy véli, sokkal fontosabb más, hazai fajok védelme a selyemkóró felhasználásából készült méznél.

– Ha terjedésének nem szabunk gátat, nagy esély van arra, hogy – akár a parlagfű estében – kiirthatatlanná váljon hazánkban.

Mézelőként azonban kiváló növény. Az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke elmondta, sok szakember kedveli, s használja is virágzáskor.

– Olyan időszakban ad nektárt, amikor más fajok nem igazán, az akác után és a napraforgó előtti időszakban – fogalmazott Bíró Péter. Úgy ­véli, e szempontból hiánypótló növényről van szó. A méze ráadásul egészen különleges, sokáig nem kristályosodik ki, akárcsak az akác. Íze fűszeres, illatos.

Elmondása szerint sok fontos növény, amit hasznosítanak, invazív fajnak számít. Itt említi meg az akácot is, ami szintén egy külföldről betelepített, gyorsan terjeszkedő növény. Ám annak erdészeti haszna is van. Továbbá a gyalogakác, mely árterekben tenyészik, szintén invazív faj. Hozzáteszi, annyit sikerült elérnie a szakmának, hogy bár kötelező irtani, meg lehet tenni azt virágzás után is. Persze, egy gazdálkodónak a saját területe védelme érdekében nem ez a fő szempont.

Sok helyen már eltűnőben van

Előszeretettel vándorolnak a méhészek olyan területekre, ahol összefüggő, nagyobb – többhektárnyi – területen fedezhető fel a vaddohány. Antal József méhész szerint megyénkben ilyen területek még nem fordulnak elő, ám utazott már a selyemfűért Pest vagy Bács-Kiskun megyébe is. Kiemeli, nagyon karakteres ízvilágú mézet ad, mely igen édes, s nem hajlamos a kikristályosodásra. Úgy véli, ha eltűnik, bizonyos mértékben hiányozni fog a vásárlóknak a piacról.

Tapasztalatai szerint már visszaszorulóban vannak az elérhető helyek. Idén már ő sem utazott el messzebbre, kevésbé éri meg anyagilag. Szemlátomást ugyanis egyre többen vették fel a harcot e növény ellen.

A selyemkóró terjedésének megakadályozását uniós rendelet is szabályozza. Ez alapján a hazai gyakorlatba átültetett környezetvédelmi törvény is számos szabályozást tartalmaz. Tilos a növényt telepíteni, a földhasználóknak és termelőknek pedig kötelező védekezést ír elő a faj ellen.

Védekezés szempontjából a rendszeres kaszálás

lehet jó megoldás

A gazdálkodóknak problémát jelent a selyemfű, de a méhészek szeretikFotó: Shutterstock