Nemcsak a gyöngyösi anyák tesznek sokat a környezettudatosságért

Hová teszitek a megunt ruhákat, amelyek nem eladható, elajándékozható állapotúak? Hol veszitek a húst, ha csomagolásmentesen akartok vásárolni? A sütőolajat hol lehet leadni a városban?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában segítenek egymásnak azok a környezettudatos anyák, akik jelenleg Gyöngyösön élnek. Néhány hete jött létre a népszerű közösségi oldalon a csoport, és már több mint kétszázan vannak. Tanácsokat, ötleteket, tapasztalatokat osztanak meg egymással, figyelnek a környezetükre és másokat is erre ösztönöznek.

Gócza Erzsébet Ágnes, a csoport egyik létrehozója kétgyermekes anyaként akart változtatni a család szokásain. Elege lett abból, hogy rengeteg szemetet termelt a háztartásuk, mert számos olyan terméket vettek meg, amelyek gyorsan a kukában landoltak, hiszen feleslegeseknek bizonyultak.

– Mi szelektíven gyűjtjük a szemetet, újrahasznosíthatatlan hulladékunk alig van – meséli Ágnes. – Azt, amit lehet komposztálni, a nagyobbik lányom sulijába szoktam vinni, mert csak ott van komposztáló. Az ételmaradékot összegyűjtöm és egy kutyás ismerősnek adom. Vásárolni a saját vászontáskámmal megyek, a piacon sok pozitív visszajelzést kapok emiatt az árusoktól. A zöldségeket, gyümölcsöket saját készítésű függöny táskába pakolom, ahogy a pékárut is. Amit csak tudok, a saját dobozomba kérem, a húst is, ám ezt még sokszor nézik ferde szemmel. Próbálom elkerülni az egyszer használatos zacskókat, de, nem az én hibámból, ez nem mindig sikerül.

A mátrafüredi kétgyermekes anya, Novák Edit is nagyon figyel a környezetére. Gyermekeit is erre neveli. Ők is dobozokkal, vászontáskával indulnak a bevásárló körútra. Háztartásukban csak természetbarát szereket használnak, takarékosan bánnak a vízzel, az árammal.

– Eldobható PET-palack helyett kulacsot használunk, nejlontáska nincs nálunk – közli. – Sok olyan dolog van, amelyek beszerzése csomagolás nélkül megoldható. Ha a gyerekeink is e szemléletben nőnek fel, számukra már természetes lesz ez az életmód.

Ágnes hozzáteszi, hogy szerencsére sok környezettudatos szülő él a környékén.

Dr. Koncz Gábor, az Eszterházy Károly Egyetem docense elsősorban az energiatakarékosság oldaláról közelíti meg a témát. Kis dolgokkal is sokat tudunk tenni a környezetünkért. Némi odafigyeléssel, egyszerű fogásokkal és a használat racionalizálásával szinte észrevétlenül spórolhatunk.

– Hőszigeteléssel, a fűtés szabályozásával, az izzók energiatakarékossá tételével jó úton haladunk – sorolja.

Fischer Ádám fiatal felnőttként laposra tapossa, vagyis, mint mondja, szelektíven gyűjti a hulladékot, a PET-palackokat kilapítva dobja ki. Rendre részt vesz a városi szemétszedő akciókban.

Szűkebb hazánkban sokan tartják fontosnak a környezet védelmét. Folyamatos a középületek energetikai korszerűsítése és számos önkormányzat, szervezet tesz azért, hogy hulladékgyűjtési akciókkal megtisztuljanak egyes városrészek, erdők, parkok. Ingyenes előadásokkal, tájékoztatókkal segítenek a környezettudatos szemlélet kialakításában. Az óvodák a környezetvédelmi pedagógiai programjaiknak köszönhetően Zöld Óvoda címet viselnek megyeszerte, s az összes általános iskolában kiemelt szerepet kap a Föld védelme.

Jól állunk e kérdésben Európában

A világ egyik legnagyobb nem állami tulajdonú áram- és gáztársaságának megbízásából készült felmérés szerint a magyar válaszadók csaknem harminchárom és fél százaléka tartja a környezetszennyezést napjaink legfontosabb és legnagyobb társadalmi kihívásának.

Ezt követi a szegénység és a klímaváltozás. A hét ország közül minket aggasztanak legkevésbé a háborúk. A magyarok 81 százaléka változtatna is életmódján és a választ adó honfitársaink közel fele hajlandó lenne öt százalékkal többet fizetni fenntartható, környezetkímélő eljárással készült termékekért.