Veszéllyel is járnak a jó minőségű utak

Az elmúlt években a környéken szinte az összes állami kezelésű közút megújult. Korábbi írásunkban összegeztük, hogy néhány év alatt rendbe tették valamennyi, a településeket összekötő szakasz burkolatát; immár csak pár kilométer, viszonylag csekély kihasználtságú felület van hátra, a tervek szerint az idén ezek is sorra kerülnek.

Az örvendetes ténynek azonban a hátulütői is egyre gyakrabban jelentkeznek. Míg korábban a közlekedés már-már lehetetlen feltételeire panaszkodtak az autósok, addig napjainkra ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Többeket ugyanis féktelen száguldozásra csábítanak az útfelújítások eredményeként optimálissá váló körülmények.

Sűrűn lakott területeken is

A száguldozók nemcsak a külterületeken jelentenek problémát, hanem olykor a helységek sűrűn lakott belső közterületein is. Elég, ha a Selyp és Zagyvaszántó közötti, viszonylag hosszú, egyenes szakaszt, a Heréd és Nagykökényes felé vezető utat vagy a 21-es főút–Rózsaszentmárton-Szűcsi–Gyöngyöspata nyomvonalat említjük. Sokan nem veszik le a lábukat a gázpedálról akkor sem, ha lakott területre érnek. A Petőfibánya feletti szerpentines részt pedig előszeretettel használják közúti ralipályaként, főként a hevesebb vérmérsékletű fiatalok.

Ám nem kizárólag a nagyobb sebesség okoz problémát, előfordulnak figyelmetlenségből adódó kisebb-nagyobb balesetek is.

Gyorshajtás, figyelmetlenség

Utóbbi állítás főleg a négysávossá tett 21-es főútra érvényes. Igaz, míg korábban évről évre tragikus végkimenetelű balesetekről kellett beszámolnunk, mára ezek szerencsére nem jellemzőek, de a megannyi bosszúságot okozó koccanások szinte mindennaposakká váltak. Ennek nyomai most is láthatók például a selypi vagy a zagyvaszántói körforgalomban, illetve az azokhoz közeli szalagkorlátokon, lámpavasakon és más műtárgyakon.

Hidak, lehajtók, körforgalmak

A 21-es út hatvani „nulla kilométerétől” a nógrádi megyehatárig vezető, csaknem tizenhat kilométeres szakaszon több körforgalom – köztük emelt szintű és többsávos, úgynevezett turbókörforgalom –, híd és lehajtósáv épült, a legmagasabb megengedett sebesség pedig 110 kilométer/óra lett. A túlnyomó többség betartja a szabályokat, de akadnak olyanok is, akik vagy fittyet hánynak a KRESZ-re, vagy elbambulnak, vagy pedig – s ennek számos alkalommal magunk is tanúi voltunk – nem tudják használni a turbókörforgalmat. Pedig ennek a biztonságos haladás lendületesebbé, gördülékenyebbé tétele volna a funkciója, nem pedig az, hogy mesterséges akadályt képezzen a közlekedésben résztvevők előtt.

Megváltozott körülmények

A jelenségre az illetékesek is felfigyeltek. Szabó Zsolt országgyűlési képviselő azt mondja, az útátadások alkalmával mindig felhívta a figyelmet a pozitívan megváltozott körülmények kevésbé pozitív mellékhatásaira, a száguldozásban rejlő veszélyekre. Hasonlóképpen tesznek a közutakat üzemeltető szakemberek is, bizakodva, hogy az intelmek egyszer talán meghallgatásra lelnek…

A polgárőr szerint cselekedni kéne

Fodor László zagyvaszántói polgárőr jól ismeri a 21-es főút talán legveszélyesebb szakaszán tapasztalható napi történéseket. Érdekes módon a három közeli körforgalom közül az apcival semmi probléma, talán azért, mert ez dombra épült, s a járművezetők eleve óvatosan közelítenek a részben beláthatatlan torkolat felé. Zagyvaszántónál és Selypen viszont annál több a gond – mondja. Van, ahol több lámpatartót is kiütöttek már, ezért közvilágítás sincs. Az autósok egy része pedig nem tartja be az 50-es sebességkorlátozást a behajtáskor, noha ezzel is megelőzhető lenne a baj. Néhány villogó sebességmérő előjelző berendezés is segítene. A területen olykor a heti három kisebb-nagyobb baleset sem ritka, ami azt jelenti, hogy valamin változtatni kellene, míg nem történik nagyobb szerencsétlenség – teszi hozzá.