A rügyek alapján jó lesz borosgazdáink idei szőlőtermése

A megközelítően 54 ezer hektáron gazdálkodó Egri Borvidék szőlőültetvényeinek 70–80 százalékán befejezték már a metszést, tudtuk meg a borvidék hegyközségi tanácsának elnökétől. Pál Sándor a Heol kérdésére azt mondta, elég jó volt az időjárás, időarányosan jól állnak a munkákkal. A metszés után a szálvesszőkötözést is megkezdték már a termelők. Feladatuk van még a támfalak kötés előtti megerősítésében, illetve hamarosan eljön a tisztító permetezések ideje is.

Fagy nem károsította nagyon a szőlőket

– Azt kell, hogy mondjam, kegyes volt hozzánk a természet. Olyan fagy nem volt ezen a télen, ami károsította volna az ültetvényeket. A szakemberek végére jutottak a rügyvizsgálatnak is, s a rügytermékenységi együttható igencsak biztató – jelentette ki az elnök.

A szakember szerint, ha jönne még nagy hideg, az biztosan nem használna, hiszen a tavaszi fagy is okozhat bajt. A borvidék nagyságáról szólva Pál Sándor kérdésünkre elmondta, hogy az egri jelenleg az ország negyedik legnagyobb területén gazdálkodik. A Kunsági Borvidék mérete nagyságrendekkel nagyobb a többinél és megingathatatlan a Mátrai Borvidék második helye is. Tokaj pedig az utóbbi időkben megelőzte Egert. Rákérdeztünk arra is, hogy a mai munkaerő-hiányos időkben vannak-e gondjaik a gazdáknak. Az elnök szerint a probléma valós, ez okoz nehézségeket. A szőlőtermesztés kifejezetten kézimunka-igényes, amihez egyre nehezebb munkást találni.

A tavaszi munkálatok állásáról hasonló adatokkal szolgált a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának vezetője. Kovács Zita elnök úgy vélte, hogy február végéig biztosan befejezi mindenki a metszést, mint ahogyan a kötést is elkezdték már a szőlőkben. A közel hétezer hektáron gazdálkodó borvidéken egyébként 11 hegyközség működik. Közülük a legnagyobb a nagyrédei ezer hektárral.

A dolgos kezek hiánya komoly gond

Ami a munkaerőhiányt illeti, azzal a Mátra alján is hasonlóan állnak, mint a Bükk lábánál. Az elnök ennek ellenére optimista. Azt közölte, pár éve még aggódtak amiatt, hogy folyamatosan kiöregednek azok a szakemberek, akik ezt a munkát végzik.

– Most viszont azt látjuk, hogy a borászok és a szőlészek abszolút megújuló, fiatal társaság lettek – fejtette ki Kovács Zita, aki szerint a szőlőültetvényeken végzett munkára bár nem könnyű embereket találni, de akiket foglalkoztatnak, azokat napi szintű bejelentés mellett alkalmazzák. Ami pedig az elvégzendő munkák sorát illeti: a szálkötözést követően az április végi rügyfakadás után lesznek ismét tennivalók. Meg kell kezdeni majd a növényvédelmet, illetve a gyomirtást is.

– Amit az eddigi időjárás nyújtott, annak örülünk, de esett már hó máskor márciusban – mondta a hegyközségi elnök. – Jelen állás szerint, a rügypotenciál-vizsgálatok a tavalyi esztendőhöz hasonló jó termést ígérnek. Mégis azt kell tudni, az időjárástól függően most dől majd el, hogy a biztató rügypotenciál alapján a termés is lesz-e olyan, mint a tavalyi.

Az alkalmi munkás elégedett

Gábor 28 évesen rendszeresen dolgozik Eger közelében egy szőlősgazdánál. A teljes nevét nem szívesen látná viszont újságban, mert nem mindig és mindenben szabályos ez a foglalkoztatás. Időnként bejelentetten, de néha feketén végzi a munkát. Azt tapasztalta, hogy az utóbbi időkben egyre többször hivatalos keretek között dolgozhat. Biztosan komolyabbak az ellenőrzések, s nagyobb a kockázat. Ma már, ellentétben a 8–10 évvel ezelőtti állapotokkal, rendesen meg is fizetik a munkát, ami ezen a télen még élvezhető is volt. Nem voltak túlságosan nagy hidegek a metszésre, és sárban se kellett totyogniuk sokszor. – Meg nem kell szakadni, a metszés tudománya pedig elsajátítható. Igaz, ez a legkényesebb része a szőlőmunkáknak, mert ha rosszul csinálják, már most „leszüretelik” a termést – mondta a fiatalember.