Átok vagy áldás? Megoszlanak a vélemények a kerteket feldúló vadakról

– Egyre több településen jelennek meg különböző vadfajok, elsősorban róka, vaddisznó, gímszarvas – mondta a Heol kérdésére Csirke László tájegységi fővadász. Szavai szerint köszönhető mindez annak, hogy az urbanizáció folytán a vadak élettere folyamatosan csökken. Emellett a statisztikából látható, hogy egyedszámuk évről évre emelkedik. Ám, nem csak e két tényező a probléma kiváltó oka. A kertvárosokban vagy akár egyes települések központjában számos elhanyagolt, gazos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen terület, lehullott termés, kidobott háztartási hulladék található. Mindezek pedig kiváló feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a jó alkalmazkodóképességű fajok megtelepedjenek.

– A hatályos vadgazdálkodási jogszabályok szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott vadászati tevékenység nem folytatható. A Polgári törvénykönyv rendelkezik arról, hogy a lakott területen keletkezett kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad „kiváltott”. Azonban ennek megítélése sokszor lehetetlen, hiszen előfordulhat például, hogy a problémát okozó egyed már ott született, és csak a belterületet használja élőhelyként – fejtette ki Csirke László.

Hozzátette: az egyes vadfajok állományának csökkentése a külterületeken folyó vadászattal folyamatos, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a jószágok belterületen való megjelenését, ott tartózkodását. Szavai szerint ugyanakkor megoldást jelenthet egy készülő jogi szabályozás.

Megtudtuk: a lakott területen megjelenő fajok kezelését jelenleg egy, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló, 2004-es kormányrendelet szabályozza, melynek értelmében indokolt esetekben a kárt okozó vad elejtése az illetékes rendőrkapitányság engedélyezését követően közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében lehetséges. Ismeretes: ilyen engedélyt kért és kapott a siroki önkormányzat, miután sok kárt okoztak a községben kóborló szarvasok. A probléma tehát helyi szinten kezelhető, ám az engedélyeztetés folyamata nem teszi lehetővé az azonnali intézkedést, és csak a kérvényben meghatározott helyre és időre szól.

A szakember szerint a változáshoz elengedhetetlen a vad számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosító elhanyagolt ingatlanok rendbetétele, a kerítések megléte, s a lakosok rendszeres tájékoztatása.

Felsőtárkányt több irányból is erdők határolják. Dr. Juhász Attila Simon polgármester mint a területen működő vadásztársaság elnöke elmondta: gyakori jelenségről van szó, ami különösen a Meleg-völgy irányából, a bervai részek felől figyelhető meg. A faluvezető ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az afrikai sertéspestis Egerszalók térségében való felbukkanása sajnálatos megoldást hoz a vaddisznóállomány eltűnésére nemcsak a lakókörnyezet közeléből, de általában is.

Nem probléma, hanem áldás

Noszvaj alpolgármestere, Szabó Péter szerint semmiképpen nem nevezhető problémának, hogy a vadak megjelennek a lakókörnyezetünk közelében. Úgy véli, örvendetes, hogy a Síkfőkút térségében, a kempingházak között vagy a kertek alatt megjelenő őzeket például közelről láthatják a gyerekek.

– Közelükbe jön a természetnek az a része, amelyeket csak könyvekből nem lehet igazán jól megismerni. Annak is csak örülni lehet, hogy a már eltűntnek hitt fajok is visszajöttek – mondta, utalva a Bükki Nemzeti Park területén ismét felbukkanó farkasokra, amik szavai szerint jobban félnek tőlünk, mint mi hisszük.

– Jó, hogy „visszaveszik” egykori birtokukat a hazánkban egykor őshonos fajok – fogalmazott. Az alpolgármester szerint más kérdés a károkat okozó vadak ügye. Ezeket, mint kiemelte, a jogszabályok alapján a vadásztársaságok hivatottak rendezni.