Jól jött a kiadós esőzés a kiskertekben is

Palántázás hónapja

Ha kiskerttulajdonosokat megkérdeznénk, biztosan azt állítanák, hogy a legtöbb teendő a kertben májusban van. Palántázunk, magokat vetünk, gyomtalanítunk, kapálunk, növényvédelmi permetezést végzünk, az esőt nagyon várjuk, a fagyosszenteket pedig egyáltalán nem. A korábban elvetett magokból, dughagymából a saláta lassan elfogy, a retkeket felszedtük, és a zöldhagyma is vészesen vénül, ezért a munka utáni jól megérdemelt nyársaláshoz fogyasszuk bátran a hagymaszárat!

A májust a kertészkedők a szabadföldi palántázás hónapjaként tartják számon, viszont az ilyen kiszámíthatatlan időjárásban érdemes megvárni a fagyosszentek elteltét. Ezt javasolja portálunk állandó kertészeti tanácsadója, Nagy Szabolcs, aki az alábbiakban számos időszerű tanáccsal is ellátja olvasóinkat. Úgy látja, hogy nagyon sokan kiültették már a szabad földbe a paradicsom-, paprikapalántájukat, aminek sajnos meg lesz a böjtje. A paprika a legkisebb talaj menti fagy hatására is elpusztul, paradicsomunk szerencsés esetben kisebb fagy hatása után képes egészen jól regenerálódni. Szakemberünk azt javasolja, hogy a palánták kiültetésével érdemes megvárni a hónap közepét-végét. Fagyosszentek után kisebb a kockázata, hogy a paradicsom-, paprika- vagy éppen az uborkapalántákat „megcsípje” a fagy. A már kint lévő palántákat érdemes fátyolfóliával vagy mezőgazdasági fóliával takarni a hideg éjszakák idejére. Aki viszont nem vágyik primőr, szabadföldi paradicsomra vagy uborkára, május elejétől a magok helyre vetésével is megpróbálkozhat.

Palántaültetéshez néhány jó tanácsot érdemes megfogadni. A kiültetés előtt mindenképpen fontos a fokozatos kinti körülményekhez való szoktatás. Mindennap egy kicsit többet tartsuk őket napos, szeles helyen, ha az időjárás megengedi. Végül hagyjuk kint őket éjszakára is. Ezután a palánták már készek a kiültetésre. A megfelelő ültetőgödör aljára kerüljön rovarölő granulátum, megfelelő tápanyag, és ami nagyon fontos, vízmegtartó granulátum, ami a későbbi szárazabb időjárás esetén is meg tudja tartani a talajnedvességet a növényeink gyökérzónájánál. A kiültetés során a palántákat inkább erősebben öntözzük be, hogy ritkábban kelljen az ültetés utáni napokban locsolni. Ültetéskor vigyázzunk arra, hogy a paprika és a káposztafélék ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy a palántanevelő helyükön voltak.

A paradicsom könnyen hoz oldalgyökeret a szárán, így azt tehetjük mélyebbre, sőt el is fektethetjük, ha túl elnyurgult a fényhiánytól a palántánk. A begyökeresedéshez és megerősödéshez idő kell, ezt elősegíthetjük a rendszeres öntözéssel, tápoldatozással és gyomtalanítással. Ne feledkezzünk meg a kiültetett növényeink növényvédelméről sem, ami történhet vegyi anyagok, például réz­hidroxid vagy mikrobiológiai szerek használatával. A biológiai védekezést a készítmények talajra való kijuttatásával végezzük el. A rendszeres növényvédelemmel elkerülhetjük például a paradicsomvészt, a peronoszpórát és a levéltetvek elszaporodását növényeinken.

Hónap közepén vethetjük a kabakosokat

Nézzük, mely magokat vethetjük májusban! Elsősorban a meleg igényes növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a kabakosok, azaz a tökfélék, babfélék, uborka, cukkini. Helyrevetésük ideje május közepén jön el. A spárgatök, a cukkini, a patisszon egyaránt a 20 fokos meleget kedveli, sőt 25–27 fokos melegben csíráznak a leggyorsabban. Meleg igényes voltuk ellenére jól tűrik a félárnyékos helyeket. Májusi vetésű növények között említhetjük még a babot, de a céklával sem késtünk még el. A bokorbab is jó köztes növény, akár szőlősorokba vagy gyümölcsfák közé is vethető, a tökfélékhez hasonlóan jól tűri a félárnyékos helyeket. Az igazán meleg igényes növények között kell megemlíteni a padlizsánt. Hosszú tenyészideje miatt hazai viszonyok között csak palántázással termeszthető.

Kezdőképünk: Shutterstock