Drágán mérik még a kofák a napfény ízét

– Nem akarok hinni a szememnek. Sokkolnak az árak – mondja Kovács Gáborné, akit az egri piacon szólítottunk meg. – Pár ­kiló cseresznyét szerettem ­volna vásárolni, befőzésre, ám azt hiszem, idén nem bíbelődöm ezzel. A korai cseresznye kilóját 1000–1200 forintért mérik, de most van szezonja a szomolyai feketének is, ami szár nélkül 900, szárasan 1200 forint.

Az egyik őstermelőtől megtudtuk, a rengeteg májusi eső nem használt a híres gyümölcsnek. Sok szem ott rohadt az ágakon, így alaposan meg kell válogatni, amíg eladható állapotba kerül. Egy Hevesről érkező cseresznyeárus azt magyarázza, nem kell pánikot kelteni az árakkal. Igaz, a korai fajtából, például a bigarreauból kevesebb termett, így nem olcsó, azonban a kései fajták, a nagy szemű, ropogós, június végén, júliusban beérő cseresznyék nagyon ígéretesnek tűnnek.

Megyénk piacain egyébként vegyes az idei gyümölcskínálat. Tény, cseresznyéből és a meggyből kevés van, s borsos áron kínálják, s az eper is tartja az 1000–1200 forintos kilónkénti árat. Nem véletlenül, az átlagon felüli mennyiségű csapadék nehezítette a szedést, sok gyümölcs elrohadt. Megjelent a standokon a málna és az őszibarack is. Az előbbi kilójáért 1500, míg az utóbbiért 900–1000 forintot kérnek. A zöldségek – paradicsom, paprika, új répa, zeller, karalábé, újkrumpli – sem olcsók, így aki egy tavaszi borsólevest szeretne főzni, annak is ki kell nyitni a pénztárcáját. A szép zöldborsót kilónként 5–700 forintot árusítják.

Sok helyen láttunk friss sóskát, spenótot. Ennek csomója 3–400 forint. Öröm az ürömben, hogy szinte alig találtunk importból származó idénygyümölcsöt. A termékek java része magyar, az őstermelők többsége pedig jól olvasható táblákon tünteti fel nevét, elérhetőségét, illetve a termék származási helyét, fajtáját.

A sok eső miatt kevesebbet szedhettek, ezért drágább lehet idén a cseresznye – közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács al­elnöke.

Apáti Ferenc kifejtette, akár 10 ezer tonna alá is csökkenhet idén a cseresznyetermés az átlagos, éves 12–15 ezer tonnához képest. Így e gyümölcs fogyasztói ára a korábbi átlagárnál akár 20–30 százalékkal is magasabb lehet.

Elsősorban a korai fajtáknál gyenge a termés, és a szélsőséges időjárás és egyéb tényezők miatt akár további terméskieséssel is számolni kell. A gyenge termést több tényező okozza. A tavalyi nagy termés után fajtától és régiótól függően csak közepes virágzást jeleztek előre, és az időjárási körülmények sem kedveztek a terméskötődésnek.

Száraz volt az idő virágzáskor, az éjszakai fagyok is „belecsíptek”, a májusi csapadékos, hűvös időjárás pedig gyümölcshulláshoz vezetett. Az esőtől hajlamos repedni a gyümölcs, majd kórokozók támadják meg, s ez rothadáshoz vezet. Apáti Ferenc az MTI-nek elmondta azt is, hazánkban a cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról megnőtt, most mintegy 3000 hektár hazánkban. Jelentősebb termesztőkörzetek a térségünkben is találhatók.