2019.07.30. 14:00
Eldurvultak az iskolai zaklatások, már az interneten sem hagyják békén az áldozatot
A szóbeli zaklatás pszichés sérüléseket okozhat a fiatalokban, s legrosszabb esetben súlyos következményekkel is járhat. Halász Judittal, a Heol pszichológusával beszélgettünk a bullying – megfélemlítés – jelenségéről.
Nemrég Angliában lett öngyilkos egy 14 éves fiú, mert az iskolában gúnyolták, cikizték, de Ausztráliában is történtek már hasonló esetek. Az egri Márk iskolájában is előfordul kiközösítés – mesélte a hatodik osztályos tanuló. Elmondta, ő nem vesz részt ezekben, inkább csak megfigyel, s néha megvédi a kiszemeltet. Náluk megtörtént, hogy egy fiú macerálta a többieket, akik végül összefogtak, és őt közösítették ki.
Halász Judit, portálunk pszichológus szakértője szerint változó lehet annak az oka, hogy valakit szóban zaklatnak. – A durvaság, az agresszió, ami a gyerekekben található, általában a családból származik, s ezt az internethasználat is fokozza. Mindig voltak és lesznek is gyengébbek, gyengébb idegzetű, bűnbak típusú gyerekek, akiket megtalálnak az egyébként sérült fiatalok. Mára elburjánzott kicsit ez a fajta bántalmazás, már mások, durvábbak az eszközök – közölte. Hozzátette, kipécézik, megszégyenítik a gyengébbet, és már nemcsak személyesen, hanem az interneten is. Előfordult már, hogy olyan dolgokat állítottak, olyan képeket posztoltak egy lányról, amelyek nem voltak igazak. Ha nincs a sértett mögött egy támasz, akiben megkapaszkodhat, akkor ez öngyilkosságig is fajulhat. Viszont, ha van egy megtartóerő, akkor ezt meg lehet előzni, vissza lehet fordítani.
– Az áldozattípusú gyerekek valamiért gyengébbek, érzékenyebbek, esetleg jobb családból vagy más közegből származnak, mint a közösség többi tagja. Esetükben tanácsos szólni a szüleiknek, minél előbb, hiszen annál kevésbé sérülnek. Ha nincs a családban senki olyan, akkor válasszanak pedagógust, ifjúságvédelmist vagy olyat, akiben megbíznak – fogalmazott a pszichológus. Hangsúlyozta, az iskolai zaklatás 12 éves kor felett jellemző, de középiskolában is előfordul.
A kívülállók, megfigyelők helyzetéről elmondta, köztük is van, aki fél, hiszen ez olyan, mint a gengsztervilág. Hogy mit tehet a szülő? Jelezni kell a problémát a pedagógusoknak. – Mindenekelőtt a szülőkkel beszélek ilyenkor, megkeressük azt a pontot, ahol a legjobban megvédhető a gyermek. Elképzelhető, hogy iskolát kell váltania, de van az a közösség is, ahol rendet lehet tenni, ezt például az osztályfőnök teheti meg. Vannak arra pszichológiai eszközök, hogy egy közösségben megfordulhassanak a dolgok – fejtette ki Halász Judit.
Eltérés csúfolódás és bullying között
A megfélemlítés – bullying – globális, egyre erősödő jelenség, az ennek leginkább kitett korosztály a Z generáció, az 1995–2010 között születettek. Dienes Angéla pszichológus szerint a bullying az, amikor tudatosan ártanak valakinek, s nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen is, amíg az áldozat vesztesnek érzi magát, pszichésen sérül. Régen, az okostelefonok és a közösségi média platformok előtt, a jelenség térben és időben korlátozott volt: szemtől szembe történt. Manapság az online térben bárki bármikor bárkivel szemben élhet ezzel, s az arcát sem kell vállalnia. A formájuk is változatos, nem korlátozódnak negatív kommentekre, hanem lehet hamis, rosszindulatú információk terjesztése is.