A Szávánál tűzpárbajban kapott fejlövést a nagy háború első katonaáldozata

Egy hónappal azután, hogy Gavrilo Princip nacionalista szerb diák 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta a trónörökös Ferenc Ferdinándot, kitört az első világháború.

A merényletet követő hadüzenet után az első fegyveres összecsapásra az Osztrák–Magyar Monarchiát és a Szerb Királyságot összekötő zimonyi hídnál került sor.

– Az I. világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmával Zelei József felkereste a Száva folyó hídját, s emléktáblát helyezett el azon a helyen, ahol az évekig tartó öldöklés első katonaáldozataként egy magyar honvéd hősi halált halt. Most, a 105. évfordulón végigkerekeztünk azon az úton, amelyet az akkor 23 éves fiatalember is megtett szülőfalujától Zimonyig – mondta a túráról a verpeléti Bagó Sándor, a kerékpáros békenagykövet állandó kísérője.

A hadtörténeti feljegyzések szerint a határfolyónak számító Száva mentén fekvő Zimonyban állomásozott a Császári és királyi 68. szolnoki gyalogezred, melynek őrszolgálatba beosztott katonái 1914. július 28-án foglalták el helyüket a folyó partján. Másnap hajnalban arra riadtak, hogy a szerbek felrobbantották a Száván átívelő vasúti hidat, ami miatt heves tűzpárbaj alakult ki. Gyakorlatilag ezzel a határincidenssel kezdődött az első világháború.

Az említett tűzharcban már reggel kevésnek bizonyult a magyarok lőszere, ezért két honvéd – Kovács Pál és Bíró Gábor – parancsot kapott, hogy hozzanak utánpótlást. Visszatérve éppen a teli ládát emelték be a lövészárokba, amikor Kovács Pál fejlövést kapott, s azonnal meghalt. Így ő lett az első világháború első katonaáldozata. Ugyanakkor társát is eltalálták, tüdőlövést kapott, s egy óra múlva életét vesztette, ezen a napon elesett még egy harmadik közlegény, Veres Imre is.

Az uradalmi dohányföldeken dolgozó Kovács Pál 1892-ben Abádszalókon született, s 1913. október elsején vonult be sorkatonai szolgálatra. Szülőhelyén 1923. szeptember 23-án avatták fel a zászlóra vigyázó honvédot ábrázoló szobrot, amely az elesett katona arcvonásait örökíti meg.

Az idei évfordulós ünnepséget követően ettől a szobortól indult Zelei József és Bagós Sándor a Zimonyig tartó emléktúrára. Horgosnál keltek át a Tiszán, majd a szerb oldalon Ada érintésével jutottak el a Száva partján fekvő településre. Zimonyban megkeresték az önkormányzati hivatalt, ahol bemutatkozásuk és úti céljuk ismertetése után több alkalmazott is a segítségükre sietett. Bár előzetes bejelentés nélkül érkeztek, szívélyesen fogadta őket Bejan Matić, a város polgármestere, akivel hosszasan elbeszélgettek a küldetésükről. Végezetül átadták az abádszalóki polgármester, Balogh Gyula üdvözletét és ajándékát, amit zimonyi kollégája egy városismertető albummal viszonzott. Beszélgetés közben felvetődött, hogy szorosabb kapcsolat alakulhatna ki a két település között.

Zelei József és útitársa ezután kereste fel az egykori harci események helyszínét. A vasúti híd áll, de nincs rajta forgalom. Megtalálták a békekerékpáros által korábban ott elhelyezett táblát, amelynél fejet hajtottak Kovács Pál, s a háború áldozatainak emléke előtt, s elhelyezték a nemzeti színekbe öltöztetett koszorút.

Verdunnél dördült el az utolsó halálos lövés 1918. november 11-én

Ha megemlékeztünk az első katonaáldozatról, tegyünk említést az utolsóról is. 1918. november 11-én röviddel 5 óra előtt a német, brit és francia kormány képviselői Párizs mellett aláírták az I. világháborút lezáró egyezményt, miszerint aznap délelőtt 11 órakor elcsendesednek a fegyverek. A tűzszünet életbe lépése előtt egy perccel történt Verdunnél, hogy Henry N. Gunther, az amerikai 313. gyalogezred őrmestere még rohamra indult. A németek kiabálták neki, hogy vége a háborúnak, ám ő tüzet nyitott, mire fejbe lőtték.

Az egri békenagykövet világháborús emléktúrái Európa-szerte

Zelei József 2014-ben az I. világháború déli és nyugati frontján található helyszíneket kereste fel, s tisztelgett az áldozatok emléke előtt. ­Érintette egyebek között Szarajevót, Goriziát, Verdunt, Ostendet. 2015-ben a keleti front vonalán járt Kassán, Limanován, Krakkóban, Przemyslben, Lembergben, Vilniusban és Rigában. 2017-ben volt az első Kovács Pál-emléktúra Zimonyba, majd a magyar hadifoglyok halálmenetének útvonalát követte Szerbián, Macedónián, Albánián, Szicílián és Szardínián át Szamár-szigeti táborig.