Heves megyéhez tartozik a világhírű Országos Kéktúra legszebb szakasza

Az Országos Kéktúra a világ legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazinjának listáján olyan látványosságok között áll helyt, mint a Kalahári-sivatag, a Grossglockner-Hochalpenstrasse, Parma városa, a Maldív-szigetek, Asztúria, Tasmania, a Kamcsatka-félsziget vagy a Grand Canyon Nemzeti Park – közölte az MTI-vel a Magyar Természetjáró Szövetség.

A National Geographic huszonötös listájának készítői a magazin honlapján közölték, hogy a National Geographic Traveler's tizenhét országbeli szerkesztőségével és saját, világjáró szakértőikkel egyeztetve alakították ki a legvonzóbb és legfenntarthatóbb turisztikai célpontok névsorát. Az Országos Kéktúra teljes útvonalának részletes, szakaszonkénti ismertetője számos útba eső látnivalóval együtt elérhető magyar, angol, német és szlovák nyelven a szervezet online útikönyvében, a Természetjáró.hu honlapon, valamint az ingyenes Természetjáró applikációban.

Ez akár offline módban is alkalmas terepi navigációra, és a felhasználói felülete a mobilkészülék nyelvét követi, ezért akár a helyismeret nélkül érkező külföldi turistákat is végigvezetheti az Országos Kéktúrán – hívták fel a figyelmet. A Magyar Természetjáró Szövetség szakmai koordinálásban működő Országos Kéktúra útvonala jelenleg 1167 kilométer hosszú és 27 szakaszból áll, 152 bélyegzőponttal. Mostanáig ezt a távot már több mint 6700-an teljesítették.

– Hosszútávú vándorlások a világ számos országában (Amerikában, Olaszországban, Izraelben stb.) vannak – nyilatkozott lapunknak Barna Béla turisztikai újságíró, túravezető. – A szomszédos Szlovákiában például a piros jelzésű túra végigmegy az ország egyik végéből a másikba. Ezeket a vándorutakat általában a zarándokutakra vezethetőek vissza. Sok olvasónak ismerős lehet például az El Camino zarándokút, amelyen különböző indíttatásból (lelki, természetjárás, sport) vesznek részt a túrázók. A zarándokutak népszerűsége igen hullámzó volt, de az emberek már 100 évvel ezelőtt is szerettek gyalogolni. Hazánk ilyen szempontból különleges, hisz' turistaszervezetünk, a Magyarországi Kárpát-egyesület már az 1800-as évek végén megalakult, a gyalogos turizmusban világszinten így mindig is az élen jártunk.

El Camino

A Szent Jakab-út (gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Caminó-nak is nevezik) ősrégi zarándokút, a kelta időkben a Tejút szimbóluma volt. A mai út Spanyolország Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt azon a helyen temették el, ahol most Santiago de Compostela található.

Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi

– Meg kell említeni egy nagyon fontos történést is, trianont – folytatta Barna Béla. – A magyar túrázás kiemelt terepeit sajnos elveszítettük. Az itt maradt turistaszervezetek úgy gondolták, a jelenlegi határ területein belül fel kell lendíteni a gyalogos turizmust. Az 1930-as években létrehozták a Szent István Vándorlás mozgalmat, ami Sátoraljaújhelyről indult áthaladva a Zempléni-hegységen, a Bükkön és a Mátrán. Tulajdonképpen ez a vándorlás képezte az alapját az Országos Kéktúrának, amit mára több mint hatezer ember teljesített. Örömmel látom, hogy pár éve ismét fellendült a kéktúra, s nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is népszerű.

A Hollóházától induló Országos Kéktúra Bánkút környékén lép Heves megye területére, ahol áthalad a Bükkön át Bélapátfalva és Mónosbél felett Szarvaskőig, majd innen húzódik tovább Sirok felé. Felmegy egészen Galyatetőre, Mátraszentistvánra, s innen lép át Nógrád megyébe. Barna Béla kiemelte: Mátraszentistvánról érdemes tudni, hogy ez Magyarország legmagasabban fekvő (805 méter) települése.

– Szűkebb hazánk nagyon szerencsés abból a szempontból, hogy egyik irányába a Bükk, a másikba pedig a Mátra húzódik. Az Országos Kéktúrának ezért a hevesi a legmagasabb és legszebb szakasza. A túrához tartozik egy pecsételős füzet is. Aki végigmegy az útvonalon kap egy kitűzőt és egy sorszámot arról, hányadikként teljesítette a túrát. Fontos, hogy ez nincs időhöz kötve, mindenki akkor teljesíti, amikor szeretné. Van, aki öt év alatt teszi meg, de vannak olyan ismerőseim is, akik 30 nap alatt futották le. Ha túrázni indulunk, az öltözékünket mindig az időjárásnak megfelelően válasszuk ki. Én általában a terepfutó cipőt szoktam javasolni, mert kényelmesebb mint a bakancs. Készüljünk megfelelő mennyiségű élelemmel, s amennyiben lehet, ne egyedül vágjunk neki túrázni.