Tíz év alatt összesen kétmillió példány tűnt el a hazai fecskeállományból

Az egyesület közleménye szerint a klímaváltozással új kártevő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg hazánkban. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak – például a fecskéknek –, melyek természetes módon csökkentik ezek számát. A települési fecskeállomány azonban az ezredforduló óta megfeleződött, ennek hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, az éghajlatváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások: a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

Mint írják, mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske körülbelül egy kilogramm, muslicától a nagyobb légy közötti mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta, az arányokat figyelembe véve ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.

A madárcsoport szerepe emiatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is, a szervezet szerint ugyanakkor a lakosság és az önkormányzatok sokat tehetnek a fecskék védelméért. Felhívják a figyelmet, hogy a fecskefészkek engedélyhez kötött eltávolításának ideje is most van, de a tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Kazsu Attila, Abasár polgármestere és az MME 26. számú Heves megyei Csoportjának tagja hozzátette, hogy a kedvezőtlen társadalmi változások mellett a falusi életforma drasztikus változása az egyik legjelentősebb tényező.

– Nagyon sok falusi portán teljes mértékben megszűnt a háziállat tartása, ami fontos rovaréletteret jelentett. Kedvezőtlen, hűvös, tartósan esős időjárás esetén egy-egy istálló belső terében a fecskék folyamatos táplálékhoz jutottak, mikor a szabadban a repülő rovaroknak nem kedvezett az időjárás – részletezte a polgármester. – Abasáron egyéni kezdeményezéseket látunk a fecskék védelme érdekében. Számos ház eresze alatt látható műfecskefészek, fészekpelenka. Sárgyűjtő helyeket is tartanak nedvesen a könnyebb fészekrakás érdekében. Közösségi méretű kezdeményezés nem volt még megszervezve, de tervezzük a hatékonyabb felvilágosítást, védelmi lehetőségek bemutatását. Bár gyakran látunk fészkelést zavaró díszítőelemeket lengeni a házak eresze alatt, mégis úgy gondolom, Abasár lakóinak többsége szeretettel viszonyul ezekhez a kis madarakhoz.

A madárbarát lakosság a parti fecskéket is segítheti költőfalaik felújításával, vagy függőlegesre faragásával. A közvélekedéssel ellentétben a fecskepárok által akár évtizedeken át használt fészkek egész évben védettek, azok leverése tilos.

Ne háborgassuk a madárfészkeket!

Az épületmunkák, felújítások által érintett fészkek a ­költési időszak szünetében, november 1. – március 31. között, a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály írásbeli határozatának birtokában, az abban megfogalmazott feltételek betartása mellett eltávolíthatóak. Költési időszakban, április 1. – október 31. között viszont tilos, nem engedélyezhető. Ha ennek vagyunk tanúi, néhány soros e-mailben, lehetőleg bizonyító fotókkal együtt, tájékoztassuk a hatóságot, kéri az egyesület. A lakott területek jelentős részben burkolt talaján a madarak – különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek –, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön nehezen találnak sarat. Ezért ilyen környéken, vagy ahol szeretnénk vendégül látni a kis rovarvadászokat, létesítsünk sárgyűjtő helyet.