A kulturális világörökségek közé kerülhet a lipicai ló

Nemzetközi jelölést nyújtott be a lipicai tenyésztési hagyományokról Szlovénia annak érdekében, hogy azokat vegyék fel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A pályázatot nyolc ország nevében küldték be, közölte a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma.

A tenyésztéssel kapcsolatos kulturális és társadalmi gyakorlatok, készségek, szóbeli hagyományok, ünnepségek és lovassportok széles skálája ösztönözte Ausztriát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Magyarországot, Olaszországot, Romániát, Szlovákiát, valamint Szlovéniát, hogy közösen jelöljék a lipicai tenyésztési hagyományokat az UNESCO említett jegyzékébe.

Idegenforgalom

A lipicai tenyésztése, a lovas­kultúra és -sport az 1950-es évek elején eresztett gyökeret Szilvásváradon. A törzstenyészet fenntartása az ­itteni állami ménesgazdaság feladatkörébe tartozik. A ménes működése összeforrott a község életével, melynek idegenforgalmi fejlődéséhez jelentősen hozzájárult, írta a pályázat előkészítése idején Dallos Andor, a ménesgazdaság egykori igazgatója.

A lipicai lovak évszázadok óta szimbolikus szerepet játszottak mind a nyolc ország történetében, és ma még sok közösségben jelen vannak. A helyi fesztiválok és rendezvények fontos részét képezik, például esküvők, karneválok, őszi felvonulások, folklór rendezvények, bemutatók szereplői, de a kora őszi alpesi legelőkön is lovagolnak velük, máskor áldásban is részesülnek. Ábrázolják őket különféle tárgyakon, érméken, bankjegyeken, címereken, címkéken, postai bélyegeken. Feltűnnek mondákban és népdalokban, az ember és a ló szoros érzelmi kapcsolatáról tanúskodnak. Fontos szerepet játszanak a szélesebb közösség életében is, mint például a lovas terápiában, a sportban, illetve a bécsi Spanyol Lovasiskola klasszikus lovasiskola alapelvei által inspirált előadásokon. Az, hogy a lipicai tenyésztése fölkerül-e a reprezentációs listára, jövő év decemberében dőlhet el.

Bocsi Csaba, a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, a pályázatot többéves előkészítő munka után nyújtották be közösen az országok. Jó esély van rá, hogy a lipicai lovak tenyésztése és a bennük megtestesülő kultúra nemzetközi szinten is elismerést arat, és felkerül az UNESCO-nál a szellemi kulturális örökség igencsak reprezentatív listájára. Ez pedig nagy elismerés lesz a 440 éves, zárt törzskönyvű lófajtának, és segíteni fogja fenntartását. Erős marketingértéket jelentene a fajta számára a versenyeredményeken túl is.

– A vállalásaink közé tartozik többek között, hogy lehetőségünk lesz megjelenni a szentendrei skanzen pünkösdi rendezvényein is, fogattal és lóval is, hiszen a lipicai több feladatra alkalmas, nyereg alatt és fogatban is használható. A tenyésztésben ugyanazt a színvonalat fenn fogjuk tartani, mint eddig, sőt próbálunk javítani rajta. Kötelességünk őseink 440 éves hagyományát továbbvinni és fejleszteni, megmutatni, hogy az állomány képes megújulni és a modern kor kihívásainak megfelelni – hangsúlyozta Bocsi Csaba.

Mint mondta, az egyesületnek már közel 380 tagja van, Magyarországon pedig több mint ezer lipicai kancát tartanak törzskönyvben. A lovassportban elért eredmények jelentős része kapcsolódik a fajtához, különösen a fogatsportban. A világ- és Európa-bajnokságokon elért magyar aranyérmek többsége lipicai lovakhoz, főként magyarországi tenyésztésűekhez kötődik. A világban egyébként valamivel több mint négyezer lipicai kancát tart nyilván a nemzetközi szövetség, a magyar állomány tehát igen jelentős részt képvisel ebből. Ez nemcsak az egykori monarchia országaiban elterjedt fajta, de például az Amerikai Egyesült Államokban négyszáz kancát törzskönyveztek, s van egyesület Dél-Afrikában is.

Szerepe a vidéki közösségek életében

A Lipicai Ménesgazdaság 1580-as alapítása óta a fajta tenyésztése elterjedt a mai Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia területén.

A hagyományokat az országok különböző politikai rendszereken keresztül is megőrizték, a szakemberek közösséget alkotnak. A lipicai fajtát hosszú élettartam, kiváló kitartás, jó és erős karakter, jó tanulási képesség és sportosság jellemzi. Tenyésztéséhez évtizedekig tartó képzés és ismeretátadás szükséges.

Az ismert és elismert lófajta az ünnepségek, illetve a sport nélkülözhetetlen része, különleges szerepet játszik a vidéki közösség mindennapi kulturális és társadalmi életében ott, ahol az állami ménestelepek és magántenyésztők is foglalkoznak velük.