A lipicai génmegőrzése és a lovassport is fontos a szilvásváradi ménesgazdaságnál

Február óta Cseri Dávid az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatói feladatokat ellátó állattenyésztési ágazatvezetője. Az állami fenntartású intézmény kinevezett feje számos tervvel érkezett Szilvásváradra. Az elmúlt hónapokat viszont meghatározta a koronavírus-járvány, igaz, ez főként a turizmusban okozott problémákat.

– Hála Istennek a kialakult vírushelyzetből nem éreztek semmit a lovak. Tovább folyt a kiképzésük, versenyekre is felkészítettük őket mind fogathajtásban, mind pedig díjlovaglásban. A tenyésztési munka is folyamatos, születnek a csikók, 46-ot várunk, ezek fele már világra jött, s mind egészséges – ismertette Cseri Dávid.

- A turizmusban szünetet tartottunk, de most ismét megnyitottuk kapuinkat a látogatók előtt Szilvásváradon illetve Parádon. Új programokkal is jelentkezünk, bővítjük a palettánkat. Utóbbiak közé tartoznak a fogatos szolgáltatások, és esküvőkre is lehetőséget adunk majd a központi kúria előkertjében. Hosszú évek után ismét lesznek lovak Parádon, a Cifra Istállóban. Egy különleges kiállítással készülünk, amely egyedülálló lesz az országban. Őshonos lófajtáinkból egy-egy egyedet állítunk ki, ez pedig kiválóan reprezentálja majd hazánk lovas kultúráját, a magyar lótenyésztés múltját, jelenét és jövőjét – ismertette.

Mint mondta, kinevezéssel került Szilvásváradra, ahol állattenyésztési ágazatvezető lett, aki az igazgatói feladatokat is ellátja. Az elmúlt két esztendőben az Agrárminisztériumban, illetve elődjében, a földművelésügyi tárcánál dolgozott fejlesztési referensként, kormánytanácsosként. Elsődleges feladata a Kincsem Nemzeti Lovasprogram koordinálása volt, közreműködött az állami ménesek szakmai felügyeletében, ennek megfelelően tisztában volt a szilvásváradi viszonyokkal is.

- Az állattenyésztésre vonatkozó célom, hogy a lipicai fajta ismét elfoglalja helyét a világ élvonalának első harmadában, gondolva a sportokra is a génmegőrzés mellett. Biztosítani szeretnénk a körülményeket azon egyedek számára, amelyek világszínvonalúak, s ki szeretnénk őket próbálni versenyeken. Tizennyolc év után újra lesz négyes fogatunk az Európa-bajnokságon Váczi István irányításával. Másik küldetésem az lesz, hogy a Lipicai Lovasközpont élettel teljen meg. Minden érintett sportágnak olimpiai szintű feltételeket tudunk biztosítani. Kulturális programoknak és egyéb sporteseményeknek is otthont szeretnénk adni. Koncerteket, fesztiválokat szervezünk, bízom abban, hogy Szilvásvárad nevét tovább fényesíti a központ. Minden magyar lovas találjon itt otthonra, központja legyen a magyar lovas életnek – hangsúlyozta Cseri Dávid.

Az utóbbi években sokat fejlődött és támogatást is kapott a lovas élet, szakmailag és infrastruktúrában is adott minden, hogy ismét elfoglalja méltó helyét a világban.

Cseri Dávid szerint felelősség és megtiszteltetés Dallos Andor örökébe lépni. Nem tud még egy olyan hazai ménesigazgatóról, aki több mint két évtizedig vezetett ménesgazdaságot, s eredményesen. A magyar lipicai az európaiak között elsőrangú helyre került, s Cseri bízik abban, hogy az örökséget méltón tudja megőrizni.

Augusztusban tartják a lovas showt

Szilvásváradon nyáron díjugratásban még országos és regionális megmérettetést is tartanak, de a legnívósabb rendezvény a szakágban a championátus lesz. Országos fogathajtó verseny lesz a hétvégén, de lesz díjlovas rendezvény is.

– Bízunk abban, hogy nemzetközi szinten is megnyithatjuk a pályát, fogadhatjuk a régi és az új külföldi lovasokat is. Idén nem lesz nemzetközi mezőnyt fogadó rendezvényünk, a következő nagy viadal Magyarországon a 2022-es világbajnokság lehet. Készülünk az 1984-es szilvásváradi vb jubileumára, világversenyt szeretnénk 2024-ben. A stadion építésének kezdete óta nem tartottunk éjszakai lovas showt, a tervek szerint augusztus 19-én újra meg fogjuk rendezni, arra a hétvégére más programok miatt nagy számú látogatót várunk a községbe – mondta lapunknak Cseri Dávid.

Két könyvet is írt

Cseri Dávid lovascsaládba született, díjugratásban versenyzett. Külföldön is dolgozott, ezeket tapasztalatszerző tanulmányútnak fogta föl. A tudást igyekezett hazahozni, a magyar sajátosságra alakítva kamatoztatni. Több lovasújságban van rovata, szakmai cikkeket ír kultúrtörténeti közelítéssel. Két könyvet is kiadott, fontosnak tartja az elődök tiszteletét, hogy a múltból tanulva tekintsünk a jövőbe.