Szenvedés a karanténkilóktól: a mostani testsúlygyarapodás egyik oka az unalom

– Nagyon sokan megijedtek a karantén bevezetésekor, hiszen az egész világból rendkívül aggasztó hírek érkeztek. Éppen ezért, aki tehette, illetve akinek a munkahelyén elrendelték, az otthon maradt – fogalmazott a Heol kérdésére Lázár Eszter, a Markhot Ferenc kórház vezető dietetikusa. – Az emberek eleinte nem is nagyon mertek kimenni a lakásaikból, még sétálni sem. Talán csak a kutyások járkáltak az utcákon. Hozzáfűzte, hogy a testsúlygyarapodás oka lehet a folyamatos stressz: félelem a megbetegedéstől, aggódás a szeretteinkért, valamint a bezártság. Persze, ennek a folyamatnak élettani, hormonális okai vannak.

A szakember hangsúlyozta, hogy a hízáshoz hozzájárult a mozgásszegény életmód is. Sokan például tornásztak, szobabicikliztek otthon. De ez bezártságban hosszú távon megunható. A sportolás általában közösségben zajlik, még a futók is látják egymást, s ebből akár erőt is meríthetnek az edzés folytatásához. Levezetésként pedig együtt lazíthatnak, beszélgethetnek.

A kijárási korlátozás elrendelésekor a tartós élelmiszerekből rengetegen jól bevásároltak, liszt, tészta, rizs, krumpli, cukor, üdítőitalok kerültek a spájzokba. Az idő előrehaladtával és a szigorítások lassú oldásával ezeket a magas szénhidráttartalmú, tehát hizlaló élelmiszereket valószínűleg felhasználták.

– Akik otthon maradtak, jókat főztek, kenyeret, süteményt sütöttek, tehát mindig volt elegendő és finom étel a háznál – sorolta Lázár Eszter. – Ha mindez az ember előtt van, és kevés a dolga, akkor akár unalomból is eszik. Az életkor előrehaladtával a test energiaigénye csökken. Az idősebb korosztály – amely majdnem folyamatosan otthon volt a veszélyhelyzet idején – valószínűleg többet evett, mint általában szokott. A családosok, akiket látogattak, gyakran kaptak finomságokat, persze az ajtóban hagyva vagy ablakon beadva. De láttam olyan nagymamát is, aki a gyerekek kedvenc sütijét készítette el, vagy éppen palacsintát, s azt küldte el nekik. Akit szeretünk, azt etetjük, rendszerint olyan étellel, ami hizlal.

A vezető dietetikus megjegyezte, hogy a kijárási korlátozás nem egyenlő a kijárási tilalommal. Tehát, ha újabb korlátozást vezetnek be, akkor ki lehet menni a szabadba, a levegőre és főleg a napfényre. A D-vitamin ugyanis nagy hatással van az egész szervezet működésére, nem csak a csontokra. Mozogni kell, sétálni, futni, biciklizni, fogócskázni, ugrókötelezni. Értelmes elfoglaltságokat kell tehát találni, és a finomságokat, amiket sütünk-főzünk, el kell tenni szem elől. Amit az ember lát, még ha nem is éhes, megeszi. Mindig úgy gondoljuk, hogy az a pár falat nem számít. De sok kicsi sokra megy és hízás lehet a vége.

– Oda kell nagyon figyelni az étel mennyiségére, minőségére. Tehát zöldségfélét, magasabb fehérjetartalmú ételeket érdemes többet fogyasztani. Külön intek mindenkit az üdítőitalok fogyasztásának csökkentésére. A szervezet működése szempontjából semmi hasznuk nincs. Sőt, károsak. Vizet kell inni, nem adalékanyagokkal, édesítőszerekkel vagy cukorral, mesterséges aromákkal dúsított innivalókat – hívta fel a figyelmet ­Lázár Eszter.

A túl kevés mozgás, a stresszevés is gondot jelent

Az embereknek több mint a kilencven százaléka szedett fel pluszkilókat a hónapokig tartó bezártság alatt – derült ki a Turbó Diéta kutatásából. Handl Tamara szakmai vezető elmondta, egyre többen fordultak hozzájuk azzal, hogy míg korábban tudták tartani a súlyukat, az elmúlt hónapokban elindultak a kilók fölfelé. Ezért fogyasztói körükben felmérést végeztek. A kérdőívet kitöltő 743 alany 17,6 százaléka nyilatkozta, hogy nem hízott. A döntő többség – 60,6 százalék – nulla és öt kilót szedett fel, 15,5 százalék öt-tíz kilóval gyarapodott. Az emberek 6,3 százaléka tíz kilónál is többel lett nehezebb. A vezető okok: a túl kevés mozgás, 24,6, a rendszeresebb főzés, étkezés, 20,9, az unalom, 19,7 százalék. A család élelmezése vagy a stresszevés is okozott nehézséget.