A németektől mentette meg Szent-Györgyi Albertet az egri katonatiszt

A Szegedről elszármazott Fülöp József annak idején a sors akaratából a hevesi megyeszékhelyre került. Élete második felében csendes életet élt az egykori Deák Ferenc utcai lakásban, ahol a családjával együtt Poroszlóról megalázó módon elűzött felesége révén találta meg igazi otthonát. Az elhunytakor kiadott gyászjelentés kapcsán vált ismertté hét évtizedes katonatiszti pályafutása, amely tele volt nem mindennapi epizódokkal.

Ezek egyikére egykori tanítványa, a háború után Kanadába került Patzauer Dezső hívta fel a figyelmet, amit aztán Fülöp József gyászoló özvegye, Klára asszony osztott meg velünk. A történet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzorral kapcsolatos, akit 1943 óta a nemzeti ellenállás egyik vezető személyiségeként tartottak számon, s nagy szerepet játszott a második világháború idején a Kállay-kormány által titokban folytatott kiugrási tárgyalásokban.

Nyolcvanhat esztendeje, 1944 egyik kora nyári napján Fricsay Ferenc százados, a Szegeden állomásozó V. hadtest zenei előadója, aki civilben színházi karmester volt, gondterhelten lépett be Fülöp József vezérkari őrnagy irodájába.

– Tegnap este nálunk volt Szent-Györgyi Albert. Félrehívott, és közölte velem, hogy nagy veszélybe került. Megtudta ugyanis, hogy a városban működő Sicherheitsdients a közeli napokban le akarja tartóztatni. Csak egy biztos kiutat lát – tolmácsolta a karmester –, ha a hadtestparancsnokság azonnal behívja katonai szolgálatra valamelyik tábori alakulatához...

Az őrnagy egy pillanatig sem töprengett a dolgon, ígéretet tett arra, megteszi a szükséges lépéseket, hogy a professzort behívják a tábori egészségügyi intézethez. Azzal mindketten tisztában voltak, hogy Szent-Györgyi nem fog bevonulni, a behívó csupán a német SD félrevezetését szolgálja. Fülöp József még aznap Simonffy István ezredeshez, a mozgósítási osztály helyettes vezetőjéhez fordult, aki konzultált az egészségügyi szolgálat parancsnokával. Vén Ferenc orvos ezredes – akiről csak jóval később derült ki, hogy németekkel szimpatizál – a terv hallatán felhördült.

– E mögött az ügy mögött politika, mégpedig veszélyes politika van – mondta, s azt javasolta, hogy a hadtest vezérkara mellőzze a behívást.

A tudós professzor tisztelője – ha már megígérte a támogatást – nem nyugodott bele az ezredes döntésébe, ezért a hadtest parancsnokához, Kisoczki Kálmán altábornagyhoz fordult, s őszintén elmondta, hogy mi késztette Szent-Györgyi behívásának elrendelésére.

– Bár egyetértek a dologgal, ám a megoldás nem ilyen egyszerű – ráncolta a homlokát a parancsnok, majd azzal bocsátotta el a beosztottját, hogy tájékozódik az ügyben. S meg is tette, ám amit később elmondott, az ugyancsak meglepő volt.

– A hírszerzés a legkitűnőbb információt adta a professzorról, ám úgy tűnik, elkéstünk – sóhajtott. – A Sicherheitsdienst egyik tisztje már májusban érdeklődött Szent-Györgyi iránt. S ez nem jót jelent, ezért az ügyet ad acta kell tenni. Saját kezdeményezésemből nem adhatom ki a behívót – zárta le a témát a parancsnok. Beosztottjának viszont engedélyezte, hogy további lépések megtételére másnap Budapestre utazzon.

A fővárosban a vezérkari főnökség Színház utcai épületénél állt meg a Szegedről érkező gépkocsi. Utasa – egy volt főiskolai évfolyamtársa közbenjárásával – a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztályának vezetőjét, Kalkó Istvánt kereste fel. A vezérkari ezredes végighallgatta, s egyre ingerültebb lett.

– Nem teszek eleget a kérésének – közölte. – És kérem, a jövőben ilyen és ehhez hasonló zsidómentési ügyekkel ne is zavarjon.

A történtek után úgy tűnt, hogy a kör bezárult. Ám akkor a szegedi őrnagynak mentőötlete támadt. Eszébe jutott, hogy korábban Szegeden, a 9. honvéd gyalogezrednél együtt töltötte a csapatszolgálatát ifjabb Horthy Miklóssal, akivel személyes ismeretségbe is került. A kormányzó fia akkor feljogosította arra, hogy bármikor keresse fel, ha úgy érzi, a segítségére lehet.

Nemsokára ott is volt az immár magas rangú csapattársa várószobájában. Ifjabb Horthy éppen tárgyal, nem tudni, hogy meddig tart, mondta a titkára, s türelmet kért. Pár perc sem telt azonban, amikor odabent szünetet tartottak, s beszólították. Fülöp József a nagy társaság láttán szabadkozva kezdett hozzá kérése tolmácsolásához. A történet hallatán ifj. Horthy felemelte a telefonkagylót.

– Igen, édesapám...! Itt Miki! – szólt bele. – Szegedről van itt egy vezérkari tiszt ismerősöm, aki elmondta nekem, hogy Szent-Györgyi professzort a németek le akarják tartóztatni. Igen, igen... Az a Szent-Györgyi... A professzor úgy akarja ezt elkerülni, hogy kéri, hívják be katonai szolgálatra, de azt senki sem meri megtenni. Hogyan...? Jó, várok!

Pár percig csend honolt a szobában. Ifj. Horthy a fülénél tartotta a kagylót, aztán egyszer csak megszólalt.

– Igen, figyelek...! Tehát már el is rendeltetett. Köszönöm!

Ezzel az V. hadtestparancsnokságon le is zárult Szent-Györgyi professzor ügye, így a Sicherheitsdients hosszú keze nem érhette el. A nagy mérkőzést – amelyről a tudós talán sohasem értesült – az általa csupán társaságból ismert fiatal őrnagy nyerte meg. A németek azonban nem tudták lenyelni a békát: bosszúból – alaptalan vádaskodással – feljelentették a vezérkar főnökénél, aki felmentette a szegedi beosztásából, s az erdélyi harcvonalra vezényelte.

Névjegy

Fülöp József

1907: Szegeden született február 17-én

1925-1929: A Ludovika Akadémia hallgatója

1938: A vezérkar állományába kerül

1939-1944: Frontszolgálatot teljesít

1945: Az új Magyar Honvédség első gyaloghadosztályának megszervezője és VK-főnöke ezredesi rangban

1946: Leszerelik, majd összeesküvés vádjával három év kényszermunkára ítélik

1953-1976: A Betonútépítő Vállalat kubikusa, földgyalukezelője

1991: Rehabilitálják, egyben vezérőrnaggyá léptetik elő

2000: február 6-án hunyt el.