Templomos lovagok emlékét őrizheti a felnémeti altemplom

Tóth Sándor történész értékes fegyvergyűjteményét tizenkét évig Egerben is látni lehetett. A múltkutató több előadást is tartott civil közösségében. Az elsőt még 2014-ben, Templomos Lovagok Egerben címmel. Legutóbb a Hun Fokos Szövetség keretében a templomos lovagok Felnémeten fellelhető emlékeiről értekezett.

Az előadást a Felnémeti Lokálpatrióták is megrendezték, amit egy helyszíni műemléki bejárás is követett. Legutóbb a város alpolgármestere, Berecz Mátyás történész vezetésével elkezdődött a műemlék kutatása, és reményeink szerint az állagmegóvása is. A felfedezés hátteréről kérdeztük Tóth Sándort.

– Ön régóta kutatja a templomos lovagok történetet. Kik ők, és milyen szerepet játszottak a kereszténység védelmében?

– A kereszténység és a zarándok utak védelmében létrejött közösség. Isten katonái voltak, és annak szellemében hadjáratokat szerveztek a Szentföldre, a Szent Sír felszabadítására. Tevékenységük a XIII. században jelentős magyar vonatkozásokkal bírt. Ekkor II. András királyunk vezetett hadjáratot Jeruzsálem visszafoglalására.

– Mire alapozza azt a feltevését, hogy a felnémeti emlékhely a templomosokhoz köthető?

– Kétségtelen bizonyítéka ennek az, hogy ezen a helyen a falban egy kettős gótikus kőfaragvány van, egy jelkép, ami a templomos lovagok szimbóluma. Az egyik ezek közül a Szent Grál, a másik a nyolc ágú Templomos kereszt. Ez valószínűleg egy templomos emlékhely. Az eredeti kapuzatot nézve, a belépővel szemben van a két gótikus kőfaragvány szimbólum. Alatta egy padka látható, ahol az emlékezés mécseseit, gyertyáit lehetett elhelyezni. Ez a kápolna középkori. Ismeretlen freskómaradványok is fellelhetők benne.

A felnémeti jelképek a Rimaszombathoz közeli Karaszkó templomában egy freskón, a Szent Mihály kardján lévőhöz hasonlóan jelennek meg, Ez is bizonyítja, hogy működtek ezen a vidéken templomos lovagok. Tehát, nézetem szerint, ez egy templomos emlékhely. Talán az 1241-ben Muhinál mártírhalált halt nyolcvan templomos lovag emlékére állíttatta az egri érsekség.

A kápolna régészeti kutatása során, ha valóban elkezdődik, igazi szenzációs titkokra derülhet fény. Nem kevésbé izgalmas az a tény sem, hogy a szomszédos volt parókia udvarán álló kutat egy ma már feltárt alagút metszi át. Ez az építészeti jelenség is a templomosok hagyatéka lehet. A legtöbb ismert templomos várban, rendházban ez megtalálható. Például Lékán.

– Mikor fedezte fel?

– Az Egri Lokálpatrióta Egyesület népszerű rendezvénysorozata volt az elmúlt években az Egri séták egrieknek. Dr. Renn Oszkár és Fodor László régész vezetésével látogattunk ide, amikor megláttam előszőr. Azóta kutatom, és sok izgalmas dolgot sikerült kideríteni. Egy építész barátom küldött például egy Mária Terézia kori katonai felmérési térképet, amelyen látható még az első felnémeti templom alaprajza. Az alaprajz szerint a bélapátfalvi templomhoz hasonló volt Felnémet „ékes” egyháza is. A Ciszterci Rend szigorú építészeti mutatásai alapján épült. Háromhajós, torony nélküli, kereszthajós kivitelben. A Ciszterci Rend Szent Bernáth reguláját követték a templomosok is.

– Most úgy néz ki, hogy ez meglesz…

– Tavaly nyáron nagy érdeklődés mellett a helyszínen ismételtem meg a feltevéseimet az egriek előtt. Annyian voltunk a használaton kívüli magtár alatti altemplomban, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az idén Berecz Mátyás alpolgármester – aki egyébként muzeológus – és több városvezető is megnézte. Egyetértettünk abban, hogy ezt kutatni kell, utána kell járni, hiszen, ha ez bizonyítást nyer, akkor a városunk egy újabb fantasztikus látványossággal gazdagodik.