Több mint 100 éve menekült meg Heves a nagy tűzvésztől

EGRI HIRADÓ. HETENKINT KÉTSZER MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1896. JULIUS 25.

Fürdői élet Parádon.

Parádon, mióta a fürdő-szezon megnyilt, igen mozgalmas élet uralkodik. Az öreg Mátra-alji, kies fekvésű fürdőt naponként igen sok vendég látogatja, ugy hogy nap-nap után tömve érkeznek meg az omnibuszok és fiakkerek a vasúti állomástól. Reggelenkint és estefelé legélénkebb a fürdő, amikor a fürdői zenekar szebbnél-szebb darabokkal mulattatja a nagyszámú közönséget. Ilyenkor a promenádot teljesen ellepi a sétáló közönség, ugy hogy a szemlélő alig bir betelni a tarka kép szemléletével, melyet ilyenkor a fürdő nyújt. Napközben az elegánsan berendezett tágas társalgóban, biliárdtermekben, vagy a teke- kroket lawn-tenniszpályákon szórakozik a fürdőközönség. A turista-sport kedvelői pedig naponként kirándulásokat rendeznek a Mátra gyönyörü vidékeire. Ily körülmények között legkevésbbé sem csodálkozunk, hogy vármegyénk ezen gyöngyét, Parádot, oly sokat látogatják, ugy hogy az idei rendes fürdővendégek száma már eddig meghaladja a 400-at. A kies fekvésű fürdőhelyet városunkból is igen sokan látogatták már eddig is meg.

GYÖNGYÖSI UJSÁG. TÁRSADALMI HETILAP. 1904. FEBRUÁR 21.

Forrongó kedélyek.

Társadalmunk vezető elemei képezik irányadó tagjait úgy a „Kaszinó”-nak mint a „Kereskedelmi Csarnok”-nak. Ezek között a lefolyt héten át állandóan izgatott volt a hangulat. A kaszinó ugyanis, mely immár 67 éves fennállása óta van jelen főtéri helyiségeiben, az új háztulajdonos megbizotta által az utóbbi időkben sakkfiguraként ide-oda tolatott, miglen végül most hire-tudta nélkül, az ő bérletéhez tartozó kertet örök áron eladták. A tulajdonos kétségtelenül szabadon rendelkezik ingatlanával. Jogilag tehát szó sem fér az eladáshoz. De férne egyébként. Erről azonban most hallgatunk. Ezúttal csak azt emlitjük fel, hogy a vevő a Csarnok s illetve ennek jogutódaként egy külön alakitandó részvénytársasság, mely a Kaszinó kertben a Csarnok részére épitkeznék. A két és fél év mulva férőhely nélkül maradó Kaszinó is gondjai közé sorolta tehát az uj helyiség megszerzését. Lázasan folyik most mindkét részről a kombinálás és tervezés munkája. Volt szó együttes operáczióról is, mely azonban a Kaszinó-tulajdonos megbizottának követett eljárása folytán látszólag meghiusult. Mi ennek daczára örömmel látnók, ha mindkét érdek kielégitésével tétetnék lehetővé a kérdés közös megoldása. Szerintünk egy kis jóakarattal ez menne is. Minthogy pedig a két testület vezetősége egymással jó viszonyban van, sőt a tagok tekintélyes része mindkét testületnek tagja szükségesnek és üdvösnek tartanók egy érintkezési pont keresését és találását, mely ezen messze jövőre, egész nemzedékre kiható kérdés együttes megoldását eredményezné.

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1903.MÁJUS 29.

Tűz.

Városunkat már jó néhány éve megkimélte a tűz. Ugylátszik most ki akarja pótolni a pusztitó mulasztásait, mert már az idén negyedik eset: Szatló Ferenc szalmája gyuladt ki, az emberek tanultak a multi tűz-eset alkalmából, mert komolyan és erélyesen hozzáláttak az oltáshoz. Igy menekedett meg a város a nagyobb veszedelemtől, melynek áldozata lehetett volna, mert nem csak a szél fujt erősen, hanem a házak is sürün sorakoztak egymás mellett. Mind a két tényező csak a tűz terjedésének az elősegitője. Hála Isten! városunk kikerülte a nagyobb katasztrófát.

HEVESVÁRMEGYEI HIRLAP. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. 1904. OKTÓBER 30.

Tövisek – virágok.

Kis József, a szeliden álmodozó, ábrándos lelkü poéta, az ifjui lelekületü agg költőfejedelem mondta a Hevesmegyei Kör estélyén tartott felolvasásában.

– Ha eddig talán nem is hittem volna, hogy nemzetem becsüli valamennyire költészetemet, most már kezdem hinni. A költők legelső és legnagyobb királyáért, Homérosért tudvalevően hét város versengett, és hat város vallotta magáénak. És ime, már csekély személyemet is három helység vindikálja. A borsodmegyei Csáth község jusst formál hozzám, mert ott születtem. Az egriek azon a jogcímen követelnek, hogy ott nevelkedtem. A temesváriak pedig: hogy tanulmányaim javarészét ott végeztem. Ha még sokáig élnék, akkkor talán még én is elérem, mint Homéros, a – hetedik fokot... – De hát ehhez már nagyon öreg vagyok – tette hozzá szelid mosolylyal.