A Heves megyei gazdák nagy gondja a magas műtrágya- és gázolajár

Az idei aszályos nyár sok problémát okozott a mezőgazdaságban, de az őszi munkáknak végre kedvezett a száraz talaj. Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. ügyvezetője arról számolt be lapunknak, hogy minden szükséges munkát, a talajlazításokat, és a tápanyag-utánpótlást is időben el tudták végezni.

– Mindent elvetettünk, de az eső csak ezelőtt jó három héttel érkezett meg, így a 180 hektárnyi repcéből semmi nem kelt ki. Az egy-két milliméter csapadék, ami esett, arra volt elég, hogy megpattantak a magok, de a kellő mennyiségű víz hiánya csírapusztuláshoz vezetett. A kalászosokkal nincs probléma, mintegy száz hektárt vetettünk, 80-90 százalékos kelésben vannak. A csapadék továbbra is nagyon hiányzik. Itt, Karácsond környékén október végéig 286 milliméter csapadék esett január eleje óta. Ebből júniustól október végéig száz milliméter, ha jutott. Jelenleg több mint 200 milliméter hiányzik az évi szükséges mennyiségből – összegezte Cseh Antal.

Besenyőtelken Kozma Attila egyéni vállalkozó is végzett már a talajmunkákkal és a vetéssel is. A Két Kozma Kft. tulajdonosaként mintegy húsz hektár saját területen gazdálkodik, de emellett több száz hektáron bérművelést végez.

– Az ősz elején száraz idő volt, így betakarítani is jókor sikerült. Királybúzát, csicseriborsót, napraforgót meg kommersz búzát szoktam vetni. Egyelőre a kommersz búza van elvetve. Tavasszal következik majd a csicseriborsó. Ezt azért ültetem, mert sivatagosodik a környékünk, az Észak-Alföldön nyaranta már afrikai jellegű hőség van, és ez a fehérjenövény remekül bírja ezt. Csillószőrök vannak rajta, azok a harmatot is összeszedik a fejlődéséhez. Ha sűrű csapadékos idő van, akkor viszont nem terem. Az ilyen időt az őszi és a tavaszi takarmányborsó szereti, de ahhoz csapadék kell, az meg nem mindig van. A tavasz már gyakran kimarad, és hirtelen, akár májusban jön az eső nélküli nyári hőség – összegezte Kozma Attila.

Vámosgyörkön is az eső hiányzik a földekről. Péter Zoltán, a helyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint ugyanakkor jó hír, hogy a napraforgó-aratást időben befejezték, és vetőgéppel tudták a magvakat a földbe juttatni. Tavaly a sártenger miatt csak műtrágyaszóróval, sokszor azzal sem tudtak vetni, ami ráadásul minőségileg is rosszabb megoldás.

– Őszi búza, őszi árpa, tritikálé van már a földjeinkben, összesen 340 hektáron. A hétvégén már volt 22 milliméter eső, de egy 170-200 milliméternyi áztató csapadék még nagyon kellene. Jelenleg 150 hektáron szántunk, ide kerül majd tavasszal a napraforgó meg a cirok. A műtrágya brutálisan magas ára a legnagyobb gond, háromszorosa a közelmúlténak. Ha a növény nem kap nitrogént, akkor nem fejlődik, kisebb termést hozhat. Kérdés, mit tud tenni ez ügyben a kormányzat, meg az agrárkamara. Sajnos, magas a földgáz világpiaci ára, ez alapanyaga a nitrogénműtrágya-gyártásnak. A gázolaj bizonytalan árával együtt ez a termény áremelkedését okozhatja – mutatott rá Péter Zoltán.

Hótakaró, pár hét kemény fagy kellene

Mindhárom gazda egyetért abban, hogy csapadékra, tíz-tizenöt centiméteres hótakaróra lenne szükség a télen, hogy a kikelt őszi vetésben ne legyen fagykár. Ugyanakkor, legalább két-három hétig mintegy mínusz tíz fokos hideg is jól jönne, hogy a földben a kártevők elpusztuljanak. Kozma Attila elmondta, Besenyőtelken volt olyan eset, hogy tizenöt hektáron rágta ki a drótféreg, a mocskos pajor, és más károkozók az öt-hat centis napraforgót. Kemény fagyok híján nagy számban telelnek át a pockok, egerek, hörcsögök is. Elsősorban a repcére mennek rá, de kirágják a búzát is. Képesek hektárszámra kipusztítani a vetést, éréskor, aratás előtt pedig a kalászokat is leszedik. Vegyszeres védekezés ugyanakkor tilos ellenük, mert a ragadozó madarak, a rókák elpusztulnak, ha megeszik az elhullott állatokat.