Ritka a szokatlan névadás Heves megyében, tavaly Odin és Ajándék voltak a legkülönlegesebbek

– Egyre ritkábban választanak az újdonsült szülők jól bevált, régi magyar neveket a kicsinyeiknek. László, János, Benedek, Sándor, József, Ilona, Judit, Mária, ezeket a neveket szinte alig anyakönyvezzük – nyilatkozzák a megkérdezett megyebeli önkormányzatok anyakönyvvezetői. Ebből következően folyamatosan változik az anyakönyvezhető keresztnevek listája is. 

A régi hagyományos magyar elnevezések többségének bibliai jelentése van, de persze nem feledkezhetünk meg a nagy fejedelmeinkről sem. Régen még kiváltság volt egy uralkodó vagy bibliai személy nevét adni a születendő gyereknek. Mára ez már megváltozott. 

Nagyjából ugyanazok a keresztnevek hódítanak Magyarország teljes területén. A Top 10-es listán a következők képviseltetik magukat: Hanna, Anna, Zoé, Léna, Luca, Emma, Boglárka, Sára, Zsófia, Lili, Máté, Dominik, Levente, Bence, Noel, Olivér, Dániel, Zalán, Marcell és Ádám. A Top 5-ös lista 2019-től nem változott, csupán a keresztnevek rangsorolása. Talán az idei esztendőtől ez módosulhat, köszönhetően az alább leírható kiemelt tényeknek. 

Az említett népszerű keresztnevek jelentései Istenhez, az élethez, a kegyelemhez fűződnek. Kijelenthetjük tehát, hogy főként nem a jelentéseik miatt választanak a szülők utónevet a gyermeküknek, hiszen a legtöbb keresztnévnek bibliai vonzata van mai napig. Az egri, illetve hatvani önkormányzatok anyakönyvvezetői egyhangúan megállapították, hogy az előző évben több kisfiút anyakönyveztek, mint kislányt. 

Hatvanban a Top 10-es lista mostanában kiegészül az Erik, a Krisztián és a Tamás nevekkel. Az egri önkormányzat anyakönyvvezetője a Heol kérdésére elárulta, hogy tavaly nála a legnépszerűbb női keresztnevek a Lilián, a Lilien, a Zoé, a Mira voltak, míg a férfiak esetében a Máté, a Noel, a Dániel. A hatvani helyhatóságnál nem látnak változást az elmúlt évek trendjeihez képest. Nem túl gyakoriak a különleges nevek, mivel ott még nem jöttek be teljesen divatba. Azok a szülők, akik a szokásostól eltérő utónevet szeretnének adni a babájuknak, általában választanak egy hagyományos és egy különleges nevet is, így a csecsemőnek két utóneve lesz. Ugyanezt a hagyományt követik Egerben is. 

– Körülbelül minden második gyermeket anyakönyvezünk két utónévvel, ezzel együtt sajnos azt is meg lehet figyelni, hogy nagyon sok mindenkinek egyáltalán nem tetszik a két keresztnév használata, mert egy idő után, hogy ha valaki férjhez megy, azzal még hosszabb lesz a neve és rengeteg a névváltoztatás – mesélik a megyeszékhely anyakönyvi hivatalában. – Újabban eléggé gyakorivá vált a hagyományos magyar nevek rövidített változatának a használata is, mint például a Katalin helyett Kata, a Liliána helyett Lili, a Zsófia helyett Szofi. Egyre többször fordul elő két keresztnév összeolvadása is, mint például Hannaróza, Hannadóra, Annabella, ezt is egy új hullámnak lehet betudni. 

A két utónév egyben írása inkább a női neveket érinti, míg a férfiak esetében inkább külföldi hatásokról beszélhetünk: Archibald, Dzseferzon, Henrik és társai. 

Különlegességek: Odin és Ajándék

 

Tavaly a legkülönlegesebb férfikeresztnév, amit anyakönyveztek Egerben, az Odin volt, de meglepte az anyakönyvvezetőt egy női rendhagyó névválasztás is, méghozzá az Ajándék. Az Odin egy germán eredetű férfi név, mely a művészet, a bölcsesség és a törvény germán főistenének nevéből ered. Becézni következőképpen lehet: Odi, Odika, Odinka, Dinka, Dinus, Dinci, Dindin, Din. Az Ajándék egy magyar eredetű női név, Isten örömet szerző ajándékát jelenti. Nincs túl sok becézési lehetősége: Aji, Ajika. Mindkét név rendkívül ritka, ezért is lepődnek meg a társadalom tagjai is e két név hallatán. Ritkaságuk ellenére, névnapot így is ünnepelhetnek. Az Odin névnapja március 23., illetve július 2-án van nyilvántartva, míg az Ajándéké február 6., július 17. és december 31., így gyönyörűen zárul az év.