Több, mint 15 ezren vettek egri kedvezményes bérletet, de nem tudni, hányan használják

Olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy sajtóhírek szerint az év eleje óta jogellenesen használják ingyenesen a bajaiak a helyi tömegközlekedést. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) levélben jelezte a Duna-parti város vezetőinek, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem módosíthatják a tarifákat. 

Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk az egri önkormányzatnál, hiszen – mint olvasónk írta – január óta itt is ingyenesnek nevezik a tömegközlekedést. Ám Mirkóczki Ádám polgármester rámutatott, hogy – épp a fentiek miatt – a hevesi megyeszékhely irányítói egyeztettek a minisztériummal, s itt nem ingyenes a tömegközlekedés, hanem kedvezményes. 

Eger esetében ez a jogi probléma nem áll fenn, hiszen a veszélyhelyzetre tekintettel a Volánnal és az ITM-mel megbeszélve nem új tarifát vezettünk be az egrieknek szóló ezer forintos éves bérletekkel, hanem a meglévő tarifákhoz biztosítottuk a kedvezményt – húzta alá a polgármester. 

A kedvezményes buszközlekedés kihasználtságáról megkérdeztük a Volánt. Az előző évekhez viszonyítva sokkal többen vásároltak bérletet. 

– Az év első négy hónapjában 15 ezer 661 ezer forintos, kedvezményes éves helyi bérletet adtunk el Egerben – emelték ki. – Az értékesített díjtermékek darabszámából számolt statisztikai utasszám 2022-ben január elejétől április végéig 8,5 millió. Ez a 2019 hasonló időszakában mért 4,7 millió utashoz viszonyítva csaknem 82 százalékos növekedés, egyértelműen jelezve a kedvezményes éves bérlet népszerűségét. A járvánnyal érintett 2020 és 2021 első négy hónapjában mindössze 3,6, illetve 2,6 millióan utaztak egri járatainkon. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hány egri használja valóban a megvásárolt kedvezményes bérletet, ezért megkérdeztük, végeztek-e már az idén valahol utasszámlálást. A Volán arról számolt be, hogy ilyet idén még nem tartottak.

Arról is érdeklődtünk, volt-e visszaélés a kedvezményes bérlettel. 

Az ellenőrzések folyamatosak, rendszeres visszaéléseket eddig nem tártak fel – közölték. 

Arra is kíváncsiak voltunk, terveznek-e módosításokat, járatsűrítést vagy -ritkítást. Válaszukban csak arra tértek ki, hogy mivel közszolgáltatási szerződés alapján végzik a szolgáltatást, a megrendelő önkormányzat kezdeményezhet járatsűrítést vagy -ritkítást, új autóbuszvonalat. 

Éppen a napokban beszélt az időközi önkormányzati választás egyik aspiránsa a buszmenetrendről. Domán Dániel független képviselőjelölt szerint a Hajdúhegy tömegközlekedése szegényes. Úgy véli, a hetes járat nem elég az ott élőknek, vissza kellene állítani a 17-es buszt, új megállókat is kijelölne. Fontos, hogy a körzetben élőknek legyen lehetőségük közvetlenül a nagy bevásárlóközpontokba vagy a vasútállomásra utazni. Arról is beszélt, hogy amikor a négyes járat megszűnt, a harminchetesből pedig hetes lett, sokan hagytak fel a buszozással, inkább kocsiba ültek vagy a sétát választották. 
 

Újragondolná a menetrendet – Egyetlen fedett buszmegálló van a hetes körzetben. Kétszer újították fel, de buszt nem látott ez évig. Fontos lenne, hogy a Zöld Busz Program keretében az első elektromos jármű a Hajdúhegyen közlekedjen. A kisebb elektromos buszok többször és rövidebb menetidővel szállíthatnák a lakókat, a túlterhelt utcáknak ez jót tenne. Eger tömegközlekedésével a városrészeket és csomópontokat kellene összekötni, lehetőleg rövid menetidővel, de épp az ellenkezője történik. A tömegközlekedés fejlesztése nem állhat meg ott, hogy „ingyen” utazhatunk, ez évente több mint egymilliárd forintot vesz ki a városi költségvetésből. Folyamatos felmérésekre van szükség, illeszkedni kell a lakók elvárásaihoz, a város jellemzőihez – vélekedett Domán Dániel. Kiemelte, a tömegközlekedés problémáira nem gyógyír a keleti elkerülő út.