Újra terjedhet a bűz a nyári melegben Ivádon

– Eddig nem tettem szóvá, de most szeretném megkérni a Dózsa György utca lakóit, hogy fejezzék be a szennyvíz szabadba engedését, mivel olyan büdös van, hogy nem lehet ablakot nyitni – kérte egy ivádi hölgy a minap a közelében élőket a település közösségi oldalán. Több hozzászólás is érkezett a bejegyzéshez, melyeknek lényege, hogy az egész faluban tapasztalható a jelenség, miután eddig nem sikerült a szennyvízkezelést megnyugtatóan megoldani.

Nem először írunk lapunkban a problémáról. Talán tíz éve is annak, hogy a helyben élők szorgalmazták a térségi szennyvíztársuláshoz való csatlakozást. Két éve már-már úgy tűnt, hamarosan megvalósulhat az álom, azonban elakadt a folyamat. Valyon László, a falu polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a porták többségén van épített derítő, azonban ezek mérete kicsi, három-négy köbméternyi. A szennyvíziszapot hivatalosan az ÉRV Zrt. üríti igénylés esetén, azonban ez alkalmanként harmincezer forintba kerül, amit sokan nem tudnak megfizetni. Ezért aztán ki-ki „alternatív” megoldásokkal próbálkozik. 

– Szerencsésebb esetben szivattyú segítségével a kert aljára vezetik az anyagot, de akad olyan helybeli is, aki az utcai árokba engedi a szennyvizet. Mivel ez a tevékenység illegális, természetesen szóvá tesszük. Bírságolni nincs értelme, hiszen akkor a fél falut rendszeresen meg lehetne büntetni – mondja. Megtudjuk azt is, hogy az elmúlt években számos lépést tettek a megoldás érdekében. Egyeztettek az illetékes minisztériummal, a szakhatóságokkal, csatlakoztak az agglomerációhoz, megszerezték a szükséges vízjogi engedélyt, elkészültek a tervek és a költségvetés is. Három évvel ezelőtt 380 millió forintba került volna a beruházás, már csak a pénz hiányzott. Európai uniós pályázattal szerették volna a fedezetet előteremteni, azonban a források elapadtak. A mai árakkal számolva nagyjából ötszázmillió forintból lehetne megépíteni a szükséges létesítményeket.

Kisfüzesen is hasonló a helyzet. Ott is szeretnének mielőbb a térségi rendszerhez csatlakozni, ám egyelőre itt is a pénz hiányzik. Menyhárt Balázs polgármester arról tájékoztatott, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen a fejlesztés, hiszen a falu a turizmus fejlesztésére alapozná a jövőjét. Ehhez pedig mindenképp szükség van a zárt rendszerű szennyvízkezelésre. A térségben Terpesen, Szajlán s Bükkszék egy részén is megoldatlan egyelőre a helyzet, bár itt is elkészültek már a tervek. Az Európai Unió erre vonatkozó irányelve, s az ennek alapján megszületett nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program azt írta elő, hogy 2010 végéig a 15 ezer lakos feletti, majd 2015 végéig a kétezer lakos feletti településeken kell megoldani a problémát. Mindez jórészt megvalósult, de nem mindenhol. A fenti, pár száz lakosú kis falvak számára egy lehetőség maradt, a közeli agglomerációs szennyvízelvezető rendszerhez csatlakozni, s úgy pályázni. Ez a lépés megtörtént, már csak a források hiányoznak. 

A levegő, a víz, a talaj is veszélyben

Ahol nem épült ki szennyvízcsatorna vagy egyéb tisztítórendszer, nemcsak a levegőt és a vizeket szennyezik, hanem a talajt is. A földbe jutott szennyező anyagok a mezőgazdasági termelés révén a táplálékunkba is bejuthatnak. 

Ahol nem működik kiépített csatornahálózat, az ingatlanon önállóan kell megoldani a keletkezett mennyiség elvezetését. Korábban erre szinte mindenhol emésztőgödröket használtak, amelyek nagyságuktól függetlenül is gyakori ürítést igényeltek, amennyiben nem volt „véletlenül” lyukas az aljuk, így a káros anyag tisztítatlanul a földbe jutott.