A vadak igencsak megszenvedik a nagy szárazságot megyénkben is

Régen látott szárazsággal kell megküzdenie embernek, állatnak egyaránt. Legutóbb Tiszafüred környékén bekövetkezett madárpusztulásról érkeztek hírek. E szerint több tucat tetemet találtak aktivisták egy mesterséges bányató partján. Szakemberek szerint a konkrét esetben az aszály miatti sekély vízben elszaporodott egy baktérium, ez okozza a madarak vesztét. A szélsőséges időjárás azonban a többi állatot is megviseli. A Bükkben kiszáradt patakok medrében sok vaddisznó és szarvas hiába keres vizet. 

Megkerestük az ügyben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahonnan külön nyilatkozatot nem kaphattunk ugyan, de felhívták olvasóink figyelmét egy, a közelmúltban kiadott hivatalos közleményükre. E szerint a mostani aszályos időjárás nemcsak a Bükköt, de igazgatóságuk teljes működési területét érinti. Közlésük szerint a sekélyebb vízborítású síkvidéki állóvizek zöme már nyár elejére kiszáradt, a dombvidéki kisvízfolyásaink közül pedig már csak a legnagyobb vízgyűjtő területekkel rendelkezők medrében csordogál némi víz. 

„Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk. Kérjük a lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást. Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése például alternatívát jelenthet.” – áll a BNPI közleményében. 

Az igazgatóság külön cikkben is foglalkozik honlapján a szárazsággal. Ebben azt írják: a jelentkező vízhiány, a patakok kiszáradása nagyobb problémára is felhívja a figyelmet. A vízgyűjtő területeken rendkívül fontos lenne a megfelelő gazdálkodási módszerek alkalmazása, és a tájhasználat megválasztása.

A végvágott erdőterületeken például villámszerűen rohan le a csapadék, s ugyanez a helyzet a nagy lejtőszöggel bíró szántóföldeken is. 

Portálunk megkereste az ügyben a Magyar Országos Vadászkamara Heves megyei területi szervezetét, amelynek titkára, Kovács István János közölte: tömeges vadpusztulásról nem kaptak jelzést. Természetesen a rendkívüli szárazság hatásaival, következményeivel a területükön működő vadásztársaságoknak foglalkozni kell, és foglalkoznak is. Így egyebek között – ahol csak tehetik – gondoskodnak ivóvíz kihelyezéséről, hiszen a patakmedrek kivétel nélkül kiszáradtak. 

– A vizet lajtos kocsikkal viszik ki a területre, ahol a célra kialakított, többnyire kibélelt itatógödrökbe töltik. Túl a víz kiszállításán segíthet a lédús takarmány kihelyezése is. A szárazság ellen a nagyvadak tudnak könnyebben védekezni, mert nekik nagyobb a mozgási területük és lehetőségük, szemben az apróvadakkal – mondta a kamarai titkár. 

A szakember elmondása szerint a július és az augusztus általában száraz évszak, de ez a mostani időszak egészen extrém módon alakul. Hosszú ideje nem tapasztaltak olyan aszályt, amikor elapadtak, kiszáradtak az erek, patakok és más vizet adó medrek. A vadon élő állatok a hajnali harmatban, illetve a nedvdúsabb növényekben találnak még szomjoltó nedvességet, de azért elkel az emberi közbeavatkozás.