Ha nem kegyelmez az időjárás, kiszárad a Sástó is

Az idei példátlan aszály és rekkenő hőség következtében már július elején aggasztó híreket közölt a gyöngyösi önkormányzat a város közigazgatási területén található Sástó állapotáról. Csak 48 centiméteres vízmélységet mértek a tóban, miközben az átlagos vízszint 96 centiméter.

Hazánk legmagasabban fekvő tavát mesterségesen alakították ki az 1960-as években, azóta a térség egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A Sástó természetvédelmi szempontból is fontos terület, amely Natura 2000-es védelem alá tartozik. Az önkormányzat a júliusi közleményében arról is hírt adott, hogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiemelt mérőállomásainak adatai szerint az idei év addig eltelt hónapjai a legszárazabb periódust jelentik 1963 óta a Mátra térségében. A tavat üzemeltető gyöngyösi Városgondozási Zrt. a szakhatóságok bevonásával azonnal keresni kezdte a megoldást, hogy miként lehetne pótolni a tó vizét.

Szűcs Viktor, a Városgondozási Zrt. vezérigazgatója arról számolt be portálunknak, hogy az azóta eltelt időben a víz pótlására tett erőfeszítéseiket nem koronázta siker. A Sástó sorsa kizárólag az időjárástól függ, ami továbbra sem kedvező. 

– A Sástó és környéke természetvédelmi terület, ezért korábban megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát (BNPI), hogy mit lehetne tenni – magyarázta Szűcs Viktor. – Megkérdeztük, hogy esetleg a Csór-réti víztározóból átjövő vezetéken át, a tűzcsap megnyitásával lehetne-e táplálni a tavat? A Sástó ugyanis egy mesterséges tó, nincs vízutánpótlása. Egy-két ér, forrás táplálja, illetve az eső, a talajvíz. Az erek és források viszont már rég kiapadtak. A BNPI-től azt a választ kaptuk, hogy a tározóban klórral kezelt ivóvíz található. Elvileg lehetne használni erre a célra, de a védett környezetbe eresztése előtt klórmentesíteni kellene, amelynek szigorú feltételei vannak. Egyrészt, csak a BNPI ellenőrzése mellett lehetne folytatni ezt a műveletet, másrészt a nemzeti park is jelezte, hogy az ivóvíz prioritást élvez, nem biztos, hogy kapnánk engedélyt a használatára. Azt javasolták, hogy kérjünk állásfoglalást a megyénk területén illetékes ellenőrző vízügyi hatóságtól, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A BNPI egyébként arra is kitért, hogy természetvédelmi szempontból idén már nem jelent nagyfokú kárt, ha kiszárad a tó, mert ez évben már kifejlődtek azok az ott élő állatfajok, amelyeknek a szaporodáshoz szükség van a víz jelenlétére. Azt is írták, régen megtörtént már, hogy kiszáradt a Sástó.
Szűcs Viktor arról is beszélt, az elmúlt héten azt a tájékoztatást kapták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, hogy az igazgatóság nem tudja biztosítani a Sástó vízutánpótlását a Csór-réti víztározóból, mert annak is csak közel 50 százalékos a feltöltöttsége.

– Az igazgatóság válaszában az áll, hogy megértik és támogatják a környezet és a vizes élővilág megóvására tett erőfeszítéseinket. Ám a Mátra településeinek vízellátását a Mátra Regionális Vízrendszer látja el, amelynek súlyponti elemei a Hasznosi-, a Csór-réti- és a Köszörű-völgyi-víztározó. Ezek a tározók egymást kisegítve biztosítják a lakossági és gazdasági vízigényeket. A Hasznosi-víztározó rendkívül alacsony vízszintje miatt 27 településen kellett elrendelni elsőfokú vízkorlátozást. A Csór-réti-víztározó, miközben a vízszintje 50 százalékos töltöttség alá csökkent, a Köszörű-völgyi-tározót is kisegíti, ami csak így képes ellátni ivóvízzel a településeket. Az igazgatóság leszögezte, hogy a lakosság ivóvízellátása prioritást élvez, így azt az elképzelésünket, hogy a Sástó vízutánpótlását a Csór-réti tározóból érkező ivóvízzel oldjuk meg, nem támogatják. Rövid távon nincs más lehetőségünk a tó megmentésére – összegezte Szűcs Viktor.

A vezérigazgató elmondta, hogy levélben kértek állásfoglalást a Heves Megyei Kormányhivataltól is, de egyelőre onnan nem érkezett válasz. Mint mondta, annyit tehetnek pillanatnyilag, hogy hosszú távú megoldást dolgoznak ki a szakembereik a jövőbeli hasonló probléma kezelésére. 

– Azt kértem a kollégáimtól, hogy járjanak utána, fizikailag megoldható-e, illetve hatóságilag engedélyeztethető-e kutak fúrása a Sástó vízellátására – részletezte Szűcs Viktor. – Az is lehetőség az elkövetkező években, hogy a turisztikai központ, illetve a kemping épületeinek tetőzeteit hasznosítsuk erre a célra. A tetőkre hullott esővizet össze lehetne gyűjteni, és bevezetni a tóba, s akkor nemcsak a tó felett lehulló csapadék szaporítaná a vízmennyiséget. Csak elméleti példaként említve: ha esik 10 milliméter eső, akkor a tetők által gyűjtött vízzel együtt akár 15 milliméter csapadék kerülhetne a tóba. Ennek a megvalósítása talán nem is lenne olyan komoly összegű beruházás. Eső nélkül persze ez se old meg semmit. Mivel a Sástó vízfelülete nem nagy, egyéb, kisebb beruházások lehetőségeit is szem előtt tartjuk, mert a kutak fúrása csak opció, az is lehet, hogy nem kapunk rá engedélyt.

A jelenlegi helyzetet Szűcs Viktor úgy foglalta össze, hogy ha nem lesz jelentősebb csapadék a térségben, akkor a Sástó is kiszárad, mint hazánk sok más vize már idén az aszály és a kánikula miatt.