Heves megyéhez ezer szállal kötődik az ötvenéves részecskefizikai rejtély megoldása

November 15-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Gyöngyösön a Femtoszkópia Napját, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Károly Róbert Campus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Wigner Fizikai Kutatóközpont éves, nemzetközi tudományos rendezvénye. Az eseményt szervező, Viszneken élő Csörgő Tamás fizikus professzor, az Európai Akadémia tagja, aki a MATE Károly Róbert Campus Femtoszkópia Laboratóriumának és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Femtoszkópia kutatócsoportjának a vezetője, portálunknak elmondta, hogy az egy napos konferencián két földrész öt országának tizenhét kutatója vett részt internetes vagy személyes formában. Az elhangzott tizenhat tudományos előadásról Csörgő Tamás elmondta, hogy megvizsgálták az új tudományos eredményeiket az odderon – egy rendkívül tünékeny részecske – felfedezésének megerősítése és egy részecskefizikai szimmetria helyreállása kapcsán. 

– Egy öt tagú, magyar-svéd együttműködés eredményeként 2021 februárjában sikerült elsőként bizonyítékot találni az odderon-csere létezésére, a korábban már közkinccsé tett adatok újraelemzésével. Az odderon-csere magyar-svéd felfedezése egy közel 48 éves, nyitott tudományos kérdésre adott döntő választ egy új, a magyar kutatók által észrevett adategybeesés alapján. Ezt egy, lengyel kutatók által javasolt, de magyar kutatók által továbbfejlesztett elméleti modell kereteiben kapott, magyar-lengyel odderon felfedezés erősítette meg 2021 júliusában. Ezt 2021 augusztusában követte az amerikai FNAL D0 kísérlete és az európai CERN LHC gyorsító TOTEM kísérlete, akik közös cikkben, új adatok közlése alapján álltak ki az odderon-csere létezése mellett – részletezte Csörgő Tamás, a magyar kutatócsoport vezetője.

A fizikus professzor kiemelte, hogy az utólagos megerősítés minden tudományos felfedezés esetében fontos. Hasonlítható ez a sportolók eredményei esetén a doppingvizsgálathoz, amely nélkül a versenyzők eredményei, rekordjai sem hitelesíthetőek. A gyöngyösi Femtoszkópia Nap egyik fő eredménye az volt, hogy a lengyel tudósok modelljét alkalmazva a TOTEM kísérlet új adataira is, magyar kutatók teljes bizonyosságot jelentő statisztikai szignifikanciával erősítették meg az odderon létezését.

– Ez az új eredmény azért is fontos, mert a lengyel-magyar modell keretében a valószínűségek területéről a bizonyosság szintjére hozza az odderon-csere kísérleti adatokból történő kimutatását. Ezzel eredményünk, egy lengyel-magyar modell keretében, lezárt egy közel ötven éves tudományos problémát az új, 2022-ben közkinccsé tett TOTEM adatok elemzésével erősítve meg a korábbi eredményeinket – fogalmazott Csörgő Tamás.

Szanyi István kutató és Csörgő Tamás szakcikke, mely a szakma egyik vezető szakfolyóiratában a European Physical Journal C-ben jelent meg 2022. szeptemberében váltotta bizonyosságra a 2021. júliusában ugyanebben a folyóiratban, de korábbi mérések elemzésével kapott eredményeiket. Csörgő Tamás beszámolt arról is, hogy a keddi gyöngyösi konferencián számos más új eredmény hangzott el a femtométer, azaz a 10**(-15) méter tartományban, tehát a méter milliomod részének a milliomod részének az ezredrésze távolságokon történt mérések és elméleti számolások legújabb eredményeivel kapcsolatban, főleg az európai CERN laboratóriumának NA61, CMS és TOTEMkísérletei, illetve a brookhaveni RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinek az eredményeit, illetve ezen kísérleti adatokat értelmező elméleti számítások területén. 

– Ezek közül a PHENIX kísérlet új, előzetes eredményét emeljük ki, mely egy részecskefizikai szimmetria helyreállítását részletezi. Előzetes eredményeink összhangban vannak azokkal az elméleti jóslatokkal, melyek szerint a tékozló fiúként viselkedő, hasonló felépítésű társainál jóval nagyobb tömegű eta’ mezon ikertestvéréhez hasonló tömegűvé válik a RHIC gyorsító PHENIX kísérletében mért 200 GeV-es arany-arany ütközései során. Ráadásul ez a részecskefizikai fogyókúra rendkívül gyors: az eta’ részecske tömegének közel egyharmadát veszti egy szempillantásnál is jóval rövidebb idő, 10**(-23) másodperc alatt – magyarázta a fizikus professzor.

Jövő év augusztusában mintegy száz kutató részvételével világkonferenciát rendeznek Gyöngyös környékén, tette hozzá Csörgő Tamás.