Elfújta a szél a síelőt az 1940-es mátrai versenyen + videó

Három napra a hegyekbe vonultak a magyar sísport szerelmesei és magukkal vitték a Mátrába a legjobb 18 bécsi futót is. Szerencse, hogy távbeszélő is van a világon, különben semmit sem tudtunk volna meg a mátrai eseményekről, hiszen vasárnap délután csak autóbuszok, szánkók, vonatok és autók stafétájával sikerült a mátrai társaságot befuvarozni a fővárosba - tudósított az újság 1940-ben a Mátrából.
A tollforgató érzékletesen leírta a Darabos nevű versenyző balesetét, majd így folytatta:  

- Konrád már szerencsésebb volt; ő a versenyen csinált szabályos szaltót. Számára sem volt népünnepély a hóra érkezés, hiszen azt a „havat” mindennek lehetett nevezni, csak hónak nem. Bátran lehetett volna rajta jéghoki mérkőzést végezni.

A Szendy Károly polgármester vándordíjáért rendezett Bécs-Budapest mérkőzést különben az osztrákok nyerték, akik ezúttal - megfordított képét adva a régi dualisztikus időknek - nem engedtek a negyvennyolcból, ami a pontokat illeti. A magyarok „harminchatosak” voltak, ami politikai viszonylatban egészen újszerű dolog.

Az osztrákok minden versenyt megnyertek. Kritzer a 18 km-es futásban 1 óra 9 perc 26 mp-cel győzött, az ugrást Elsigan nyerte, a férfi műlesiklás Schőny zsákmánya lett. A női műlesiklásban Bauniann Erika vitte el a pálmát, learatva a legnagyobb elismerést, mert csodálatos biztonságával jó csomó férfit is megelőzött.

A bécsieké lett a győzelem, a mienk a vigasz. Vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy Belloni és Kiss rosszul viaszolta lécét, ezért kényszerült feladni a versenyt, hogy Balatoni Levente nem indulhatott, hogy az előző napokon rendezett magyar bajnoki versenyek kifárasztották színeink képviselőit és végül, hogy a bécsiek a vendéglátástól el voltak ragadtatva.

A magyarok közül Szalay volt a legeredményesebb, a rossz nyelvek szerint azért, mert a bécsiek túlviaszolták léceit. Viszont utólag kiderült, hogy az volt a helyes adag, melyet Szalay síjeire kentek.

A magyar bajnokságot is Szalay László nyerte meg Emánuel Antal előtt. Ott voltak a Mátrában a honvédtisztek is, akik részt vettek ugyan a civil versenyekben is, azonban egymással is összemérték erejüket. Tassonyi Edömér főhadnagy mindent letarolt, ami letarolható volt és az eredményhirdetésnél a nézők már kórusban mondották: Első Tassonyi Edömér - írta a lap.

Nem ez volt az egyetlen ilyen esemény. A németek még a norvég világbajnokot is legyőzték a mátrai síversenyen - írta egy lap 1934 telén Mátraházáról tudósítva. 

A Magyar Sí Szövetség háromnapos bajnoki versenyt vasárnap délután fejezték be ragyogó téli napsütésben, kitűnő pályán és kétezer főnyi – magyar síversenyen sohasem látott – nagy közönség jelenlétében - summázta a tollforgató.

Így "úsztak a levegőben" 1932-ben a Filmhíradó tudósítása szerint a magyar síbajnokságok külföldi résztvevői. 

- Az idei lesiklóbajnokságot a Kékes hegy egyik legnehezebb terepén tartották meg. Az ugróverseny kitűnő mezőnyének küzdelme új sáncrekordot eredményezett, dacára a nagy ellenszélnek, amely erős akadálya volt a versenyzők teljesítményének. Nehézségek ellenére is az olimpiai helyezett Burker ötvenméteres ugrásával új sáncrekordot állított fel. A norvég Poretreppen bemutató ugrása a verseny egyik legszebb látványossága volt, amit csak a norvég iskola legkiválóbb képviselőitől lehet látni. A népszerű Kore január elseje óta a magyar sízők között tartózkodik, és nagy tudásával igyekszik a tehetséges magyar versenyzőgárdát tanítani, hogy a fiatal magyar sísport is rövidesen ott legyen a nemzetek versenyében. A 3-as számú Uland, a másik norvég, nem olyan elegánsan, de annál jobb stílussal úszik a levegőbe és versenyen kívüli ugrásával ő is eléri az 50 méteres határt - hangzott el.