Több száz nő azért hal meg a gyöngyösi onkológus szerint, mert nem ment el egy tízperces szűrésre

Január harmadik hete az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét volt, amely során a prevenció került a figyelem középpontjába. A hét kapcsán dr. Gulyás Zoltán, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház klinikai onkológus, nőgyógyász főorvosa arról beszélt portálunknak, hogy Magyarországon jelenleg 400 körüli haláleset történik évente a méhnyakrákkal kapcsolatban. Mint mondta, ez a szám nemzetközi viszonylatban is nagyon sok. Ha a halálozás számát viszonyítjuk a lakosságszámhoz, európai viszonylatban az utolsó harmadban vagyunk. Ez az adat az utóbbi években nem változott, tette hozzá a főorvos. Dr. Gulyás Zoltán szerint ennek két alapvető oka van: nem járnak elegen a szűrővizsgálatokra, azon kívül sok szülő tartózkodik attól, hogy a gyermeke a védőoltást megkaphassa.

– A méhnyakrákot 99 százalékban a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza. A nők 80 százaléka általában átfertőződik ezzel, ebből a 80 százaléknál el is tűnik, a szervezet legyőzi a vírust. De 20 százaléknál megmarad. A HPV-vírus semmilyen tünetet nem okoz. A méhnyak nyálkahártyáján a vírus hatására bizonyos szabálytalanságok jönnek létre a sejtekben, de semmi tünet nincs: sem égő vagy csípő érzés, sem folyás. A HPV-nek több mint száz fajtája van, ebből 20-25 olyan, ami rákos elváltozást okozhat. Ha ezek tartósan megmaradnak a méhnyakban, akkor elváltozást okoznak. Ezért kell a szűrés – hangsúlyozta dr. Gulyás Zoltán.

– A méhnyakszűrés egy 5-10 perces beavatkozás. Először feltárjuk a hüvelyt. Megtekintjük a külső nemi szerveket, hiszen lehet valakinek szeméremtest-daganata is, és látjuk a méhnyakot. Arról veszünk sejtkenetet egy kefével, azt elküldjük vizsgálatra. Nagyítóval is megnézzük a méhnyakat, hogy van-e valami rendellenesség. Ezután jön egy fizikális vizsgálat. Áttapintjuk a belső nemi szerveket is, amennyiben lehetséges - magyarázza. 

- Sajnos, a legalacsonyabb iskolai végzettségű asszonytól a professzornőig széles a skála azok között, akik nem jönnek szűrésre. Pedig már ekkor észrevehetőek az olyan elváltozások a méhnyakon, amelyek a későbbi méhnyakdaganatra utalnak. Külföldi vélemény szerint három évenként elég szűrésre menni, de mi azt mondjuk, évenként sokkal biztonságosabb. Ilyenkor nemcsak a méhnyakkenetet vesszük le, de megtekintjük a szeméremtestet, áttapintjuk az emlőt, a méhet, és ez, függetlenül a méhnyakráktól, egyéb betegségekről is információt adhat. Ajánlatos már 20 éves kor táján elkezdeni a szűrést, mert a méhnyakrák is, mint az emlőrák, egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályban. Sajnos, szűrővizsgálatot a méhtestről nem tudunk végezni, és a petefészekről sem, a korai szűrési lehetősége nincs meg. Nagyon fontos ugyanakkor kiemelni, hogy aki nőgyógyászati szűrővizsgálatra jelentkezik, annál először emlővizsgálat is történjen. Kétségbeejtően sok az emlőbetegség. Ha negatív az eredmény, akkor is fel kell hívni a figyelmet az önvizsgálatok fontosságára – emelte ki dr. Gulyás Zoltán.

A főorvos elmondta, hogy a másik megelőzési mód a lányoknak 9-13 éves korban beadott védőoltás.

– Ez az egyetlen rákféleség, amit meg tudunk előzni oltással. Sajnos, a vakcina még nem minden HPV-vírusra hatásos, de a legagresszívabbakat kivédi. Nagyon sok szülő nem érti, miért van erre szükség ilyen fiatal korban, pedig az ok egyszerű: ez az az életkor, amikor az ellenanyagok a leginkább termelődnek a szervezetben. Megkaphatja akár 28 éves korban is az oltást az, aki még nem élt nemi életet, termelődni fog az ellenanyag, de megközelítőleg sem annyi, mint 9-13 éves korban. A gyermekkorban kapott védőoltás sokkal nagyobb védelmet ad a nőnek az élete során, mint egy későbbi vakcina. Ennek a oltásnak semmi komolyabb mellékhatása nincs, erről még nem hallottam. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon ez iskolás korban ingyenes, később jelentős összegbe kerül. Tekintettel arra, hogy a HPV-vírus nemi úton terjed, próbáljuk bevezetni, hogy a fiúk is megkapják a védőoltást – magyarázta dr. Gulyás Zoltán.

A főorvos a méhnyakrák kezelésével kapcsolatban is kiemelte, hogy a rendszeres szűrés egyszerűsíti a gyógyítást.

A főorvos arról is beszélt, hogy szorgalmazni fogják a vidéki szűréseket.

– A pandémia miatt elmaradtunk a három-öt évvel ezelőtti méhnyakrák szűrési számoktól, Heves megyében különösen, az ország más területeihez képest. Fokozottabban felvesszük a kapcsolatot a háziorvosokkal, a védőnői szolgálattal, a polgármesteri hivatalokkal, hogy a segítségükkel minél többen vegyenek részt méhnyakrákszűrésen. Ha ezzel csak egy valakit is meg tudunk menteni a szomorú végtől, már akkor megérte az egész – jelentette ki dr. Gulyás Zoltán.