Velünk élő vadvilág

2023.03.28. 13:55

Egy törött lábú szarvas tévedt be Recskre, ki kellett lőni

Együtt élünk a vadvilággal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy lakott területen is egyre gyakrabban bukkannak fel őzek, rókák, időnként vaddisznók és természetesen mindenféle vad madarak. Baj akkor van, ha kárt tesznek a veteményesben, vagy a baromfiállományban.

S. S.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Nem egyszerű kezelni azt a problémát, ha belterületen vadak kezdenek el garázdálkodni Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves vármegyei szervezetének titkára szerint. Ezeket az állatokat engedély nélkül befogni nem szabad még vadászoknak sem, mert a vadászterületen kívül, például belterületen, a lelövés és befogás a vadászati törvény szerint nem minősül vadászati cselekménynek. A kilövésük sem egyszerű, hiszen lakott területen az illetékes rendőhatóság egyedi engedélyét kell hozzá beszerezni.

A kamarai titkár példaként említette a minapi recski esetet, amikor is egy törött lábú szarvas okozott aggodalmat a faluban. Végül az észlelésének másnapján, a déli órákban sikerült megkapni rá a kilövési engedélyt a rendőrségtől.

– Belterületen a kilövés még az engedély birtokában sem egyszerű. A nagy hatásteljesítményű golyós lövedék ugyanis igen veszélyes tud lenni, képes az állati testben olyan mandínerrel irányt váltani, hogy távozása után még emberre is veszélyes lehet – mondta. 

Példaként hozta fel a fővárosban kilőtt vaddisznó esetét. Az "állatvédők" azon sopánkodtak, hogy három lövéssel lőtték ki. Pedig a baleset elkerülése érdekében éppen ezt kellett tenni, kisebb hatásteljesítményű fegyvert és lőszert használni. Az viszont nem terít le egyből, több lövésre van szükség.

A szakember szerint tovább árnyalja a problémakört, hogy bizony vannak védett fajok, különösen a madarak között. Egy feketerigónak akkor sem árthatok, ha percenként "szétkopácsolja" a veteményest. Hasonló a helyzet a védett ragadozó madarakkal. Lehet ugyan kérni a természetvédelmi hatóságtól egyedi élőcsapdás befogási engedélyt, autóba rakni a befogott héját és elvinni 150-200 kilométerre, de az a baj, hogy a héja előbb ér vissza, mint mi az autóval.

A magánszemély, jelesül a telektulajdonos a vad kártevése ellen más módon kénytelen tehát védekezni. Kerítést emel a nagyvadak ellen, kutyát tart például a rókák tyúkól körüli garázdálkodása ellen. Nem készíthet azonban olyan csapdát, ami a vadnak sérülést okoz, nem mérheti ki barátai között a hurokkal megfojtott őzet. Egyáltalán, nem is ejtheti el ilyen módon, hiszen aki ezt teszi bűncselekményt követ el.

A vadon élő állatok meghatározóan élelemért tévednek belterületekre. Vannak ugyanakkor akut helyzetek is, amikor egy-egy belterületen ottragadnak a vadak. Ilyen helyzet áll elő például, az M25-ös út építésekor az Egerből Andornaktálya és Nagytálya mellett elhaladó pályaszakasz elkészültét követően. Őzek és vaddisznók tömege rekedt az útszakasz keleti oldalán. El is tartott egy ideig a terület nagyvadaktól való megtisztítása. Természetesen ebben az esetben sem az ingatlanok tulajdonosaira hárult a probléma megoldásának a feladata.

Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában