A nagyhét titkairól és a húsvétról hallhattak előadást az egri egyetemen

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a húsvétról, a nagyhét titkairól és a szent három napról tartott előadást és elmélkedést dr. Novák István plébános, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem delegált általános rektorhelyettese a napokban a líceum kápolnájában.

A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik, ez a húsvét előtti vasárnapot jelenti, s a farsangi ünnepkör vége utáni 40. nap, mely dátum ebben az évben április másodikára esik. Ez még nem jelenti a böjt lezárását, hiszen az tovább folytatódik a következő napokban, a húsvéti sonka felvágásáig. Virágvasárnapon ünnepeljük Jézus Jeruzsálembe való bevonulását, akkor még dicsőítették őt, ismertette dr. Novák István, aki a további részletekbe is beavatta az érdeklődőket. 

– A szent három nap az egész liturgikus év csúcspontja, a Jézus Krisztus feltámadását, a húsvétvasárnapot megelőző három napot jelenti, vagyis nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot foglalja magába. Az elmúlt évek során sokat változott ezen három nap ünneplése. A történelemben vannak tények, a liturgiában pedig a tényekhez igazított liturgikus elemek. A mai teológia történelemtudománya alapján az utolsó vacsora kedden volt, nem csütörtökön. Ezt például onnan lehet tudni, hogy kevés lett volna az a néhány óra Jézus keresztre feszítéséig, ha megtörténnek közben azok az események, amikről a passió beszámol. A legtöbb tudós tehát egyetért abban, hogy nagykedden volt az ünneplés, de a liturgia mégis csütörtökre teszi. Erre magyarázat lehet, hogy eltérő naptárakat használtak, vagy az is, hogy Jézus egyszerűen előrehozta az ünneplést – magyarázta a plébános, s kiemelte, a szent három nap tulajdonképpen nem előkészület, hanem maga a húsvéti ünneplés, mely három részre tagolódik: nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig van az úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének a kezdete, nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála, majd nagyszombat estétől húsvétvasárnap estig Urunk feltámadása. 

Nagycsütörtökön ünnepeljük tehát az utolsó vacsorát, amikor is Jézus búcsút vett a tanítványaitól, szeretete jeléül megmosta lábukat, s felkészült az áldozatra. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a „gyász napja”, ezért csütörtök estétől csendes időszak következik szombat estig. Ilyenkor nincs harangozás, és elhallgat az orgona is. 
Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus szenvedéséről és kereszthaláláról, s ezen a napon a római katolikus egyházban nem mutatnak be szentmisét, mert a hagyomány szerint ilyenkor maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartások három központi része az igeliturgia, a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás, derült ki az előadásból, mely arra is kitért, hogy Jézus halálát Krisztus után 26 és 36 közé teszik, a legvalószínűbb, hogy 30, április 7-én történt. 

– Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról, ilyenkor az oltár üresen áll, és nem tartanak szentmisét. Ez a nap a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, ugyanis a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, s ezt követi a keresztvízszentelés. A nagyszombati szertartáson „jönnek vissza” a harangok Rómából, újra megszólalnak a csengők és az orgona is – sorolta dr. Novák István, s megjegyezte, az Újszövetség szerint Jézus a pénteki keresztre feszítése után, a harmadik napon, vasárnap feltámadt. 

Az előadást elmélkedéssel zárta a plébános. Elmesélt egy történetet, miszerint egy idős földművesnek volt egy öreg lova, amivel együtt dolgoztak. A ló egy napon elszabadult, a szomszédok pedig sajnálkoztak, a ló gazdája azonban csak kérdéssel válaszolt erre: Szerencse vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani? 
Egy hét múlva a ló visszatért egy ménes vadlóval, s a szomszédok elkezdtek örvendezni a földműves szerencséje miatt, ám ő ismét ugyanazt válaszolta, ki tudja, szerencse-e ez vagy szerencsétlenség... Miközben az idős ember fia megpróbálta betörni az egyik musztángot, leesett róla, s eltört a fiú lába. A szomszédok ismét sajnálkoztak, nem úgy az idős ember, aki a szokásos válasszal reagált. Néhány héttel később hadsereg vonult be faluba, s minden hadra fogható fiatalt besoroztak. Amikor meglátták a földműves fiát, hogy törött a lába, őt lehagyták a listáról. 

Ki tudta tehát előre, hogy a történet mozzanatai közül mi volt szerencse és szerencsétlenség?