Mindent megtesznek Gyöngyösön, hogy a nyugdíjasok aktív mindennapokat éljenek

A gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (KHSZK) fél éves programsorozatot indított a szépkorúakat ellátó intézményegységeiben Maradjunk szépkorban is egészségesek elnevezéssel. Maka Piroska, a központ igazgatója arról beszélt portálunknak, hogy a program célja az idős emberek fizikai és mentális egészségének megőrzése, gondozása.

– Lényegi eleme a projektnek, hogy nem a betegség oldaláról közelítjük meg a témát, nem arról lesz szó, amit az egyes betegségekről tudni kell. Az egészség lesz a fókuszban: mi az, ami aktívan tehető azért, hogy 65 vagy 75 év felett, de akár a 85-ön túl is az egészségi állapothoz mérten jól megélhető legyen az időskor és annak mindennapjai. Ez a mentális- és fizikai jóllétre egyaránt értendő. A szociális szakmában is egyre nagyobb hangsúly helyeződik erre, nő a kihívás az idősekkel való foglalkozásban. Ezt egyrészt az időskorúak arányának emelkedése, másrészt a megváltozott szükségletek indokolják. A többgenerációs családmodell eltűnőben van, a fiatalabb családtagok akár távol vagy közel élnek, de a mindennapokban dolgoznak. Az idősek otthoni, illetve intézményi gondozása esetén is perspektívaváltásra van szükség a szakma részéről. Ennek lehet a próbája ez a projekt – együtt az idősekkel megtalálni annak a módját, hogyan hozzuk ki minden korszakunkból a maximumot. A szó jó értelmében izgalmas „kísérletező” időszak lesz – mondta Maka Piroska.

Az igazgatónő azzal folytatta, hogy a program meghirdetését az idősek bátortalanul fogadták, nagyon óvatosak voltak, vajon mi fog történni.

– A projekt első eleme, a kenyérkovászolás már lezajlott. Kezdetben azt is csak óvatoskodva ígérték, hogy hoznak magukkal edényt az alkalomra. Amikor azonban a foglalkozáson már cselekedni kellett, majd hazavinni a tésztát és otthon megsütni a kenyeret, már elárulták a tekintetek, mekkora feltöltődést adott nekik a program. Az, hogy az aktivitásra hogyan tudunk ösztönözni valakit, hogyan érjük el, hogy a passzivitását a cselekvés váltsa fel, nagyon sok mindentől függ. Hiteles kell legyen az a szakember, aki foglalkozik az idősekkel. Legyen olyan kisugárzása és üzenete, amit el tud magával vinni az idős személy: ő még hasznos, még tud újat elsajátítani, sőt átadni azt gyermeknek, unokának. Ki hogyan kezeli az öregedés folyamatát – az a kérdés. Változatlanul tenni szeretne, vagy csak „sodródik” a folyamattal. Ez függhet attól is,hogy az egyén milyen környezetből érkezett, milyen életútja volt. Mindig a személlyel, és az Ő múltjának figyelembevételével gondozunk. Nemcsak az a fontos, mi a betegsége, hanem az, hogy ki Ő. Ennek a programnak is a közvetlen célja, hogy jól éljék meg a résztvevők a mindennapokat. Ha ez csak részben megvalósul, úgy gondolom, a program már sikeres. Úgy vélem: nincs olyan, hogy valamilyen hatást ne érnénk el. Hatást gyakorlunk a másik emberre azzal, amit teszünk, ahogyan tesszük, akár egy érintéssel, egy mozdulattal, egy célzott beavatkozással. Az, hogy mindez rövid, vagy hosszú távon fejti ki a hatását, az személyenként változó. Nem lépünk egyszerre. De előbb-utóbb mindenki eljut oda, ahová el kell érnie – emelte ki Maka Piroska.

A programban önkéntes a részvétel, tette hozzá az igazgatónő. A projekt elemei viszont egymásra épülnek.

– A táplálkozással, a természetgyógyászattal, a gyógynövényekkel, vagy akár a D-vitaminnal foglalkozó alkalmakon sem kell nagy dolgokra gondolni. Tapasztalom és hiszem, hogy a legtöbb szépkorú ember esetében ezek a programelemek az ismeretek felelevenítését is jelentik. Így volt az első elemnél is, a kenyér készítésénél. A mentális állapottól függ persze a felelevenítés hatásfoka, de ismétlem, nincs olyan, hogy nincs hatás. Ez még a középsúlyos demens személyek esetében is így van. S ha olyan emlékpillanatok villannak fel bennük, amelyek örömet okoznak nekik, az tükröződik az arcukon. Minden ember fizikai és mentális jóllétének több összetevője van: jól alszom, helyesen táplálkozom, elegendő folyadékot iszom, illetve hogyan öltözöm, milyen a testbeszédem, mit sugárzok azzal mások felé, ahogy ülök, állok és kommunikálok. Ezekkel a témákkal is foglalkozunk, és a mozgás is folyamatosan jelen lesz a projektben. Lépésszámlálót kapnak azok, akik vállalják koruk, egészségi állapotuk függvényében a napi ezerötszáz-háromezer lépés megtételét a szabadban. Ha ez tudatossá válik a mindennapjaikban, azt gondolom, szívesen folytatják majd a programon kívül is. Nagy dolgokat nem kell várni, de az előttünk álló fél év szemléletében és folyamatában erős üzenetet hordoz szakembernek, résztvevőnek egyaránt: van hová tartoznom, van mit csinálnom, és erre készülnöm kell. Azt is üzeni a projekt, hogy mit és hogyan tehetünk másként, hogy jól éljük meg az időskort – méltósággal a saját otthonunkban, vagy méltósággal intézményi keretek közt. Ennek a felismerésnek is megvan a maga útja, és az egyénnek választási lehetőséget ad – részletezte Maka Piroska.

A KHSZK nappali intézményeiben és a száz fős idősotthonában fut a projekt, és mérik is a programok hatását. Mentálhigiénés szakember, orvos, gyógyszerész, gyógytornász, pszichológus, dietetikus segíti a munkát Gyöngyösről és környékéről. Ők erős belső motivációval és szakmai elhivatottsággal vesznek részt a projektben.