2023.05.21. 06:55
Az egész családnak teher a demencia, a népbetegség ellen veszik fel a harcot Gyöngyösön
A május végén induló Alzheimer Café Gyöngyös célja a támogató közösség létrehozása a betegek számára, az ismeretátadás és az érzékenyítés.
Az előrehaladott életkorúakat komolyan veszélyezteti a demencia
Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap
Május utolsó napján kezdi meg működését az Alzheimer Café Gyöngyös, tájékoztatta portálunkat Maka Piroska, a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (KHSZK) igazgatója.
A központ vezetője a részleteket ismertetve elmondta, hogy az első Alzheimer Café rendezvényt 1997-ben Hollandiában tartották. Azóta Európa több országában elterjedt. Magyarországi bevezetése dr. Menyhárt Miklós főorvos nevéhez kötődik az Alzheimer Café Győr 2014-es létrehozásával. Azóta az ország több városában teret kapott a kezdeményezés. A jó gyakorlat folytatásaként a KHSZK szervezésében Gyöngyösön is elindul a projekt. Maka Piroska kiemelte, a szervező intézmény arra vállal kötelezettséget, hogy hosszú távon fenntartható, éveken át elérhető segítő közösség kialakulására, működésére ad lehetőséget azzal, hogy szervezi, kíséri a gyöngyösi Alzheimer Cafét.
– A május 31-i nyitórendezvényt követően havonta egy alkalommal két órán át kávé és aprósütemény mellett lehetőség lesz az együttlétre a betegeknek, azok házastársainak, a családnak és a barátoknak, továbbá hivatásos egészségügyi és szociális dolgozóknak, de azoknak is, akiket a téma érint, érdekel. A klubszerű találkozásokat szakmailag kompetens segítők – orvosok, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, pszichológusok – kísérik és támogatják jelenlétükkel. A rendezvények nyitottak és ingyenesen látogathatók lesznek, regisztrációra sem lesz szükség – részletezte Maka Piroska.
A KHSZK igazgatója arról is beszélt, hogy a demenciának – mint bizonyos tünetek együttes megjelenésének – előfordulása az utóbbi időben olyan méreteket öltött, hogy nagyságrendileg elérte a népbetegségek gyakorisági szintjét.
– Az Európai Unió fejlettebb országaiban, vagy Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban a daganatos, továbbá a szív- és érrendszeri betegségekkel együtt népbetegségként tartják számon a demenciát. A növekedés hátterében az életkor kitolódása, s annak következtében az Alzheimer-kór, mint a leggyakoribb típusú demencia előfordulása áll. Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes ez, 65 éves korban 1 százalékos, 85 év felett azonban már 30 százalékos előfordulása lehetséges. A nemzetközi adatok és kutatások alapján Európában 2050-re a megbetegedéssel érintettek száma 16 millióra is nőhet, szemben az ezredfordulón tapasztalt 7 milliós betegszámmal – mutatott rá Maka Piroska.
Magyarországon, de szűkebb régiónkban is a betegség terjedése tapasztalható. Az igazgató szerint ez nemcsak a betegnek okoz jelentős nehézséget, de a családjának, továbbá az egészségügyi-, illetve a szociális ellátórendszernek, s végső soron az egész társadalomnak.
– Nehézséget jelent, hogy a demenciával járó kórképek jelentős hányada alul diagnosztizált. A tüneteket maguk a hozzátartozók nem ismerik fel. Gyakran előfordul, hogy kezdeti tüneteket mind az érintettek, mind a hozzátartozók az öregedés természetes velejárójának tartják. Jellemző a stigmatizációtól való félelem, a tünetek elbagatellizálása – végső soron a szakember felkeresésének halogatása. Mindennek következtében a tünetek enyhítésére tett kísérletek és az élethelyzethez igazodó tanácsadás is elmarad. Az esetek többségében az érintettek megkésetten, egy középsúlyos vagy súlyos demens formában férnek hozzá először a szolgáltatásokhoz – magyarázta Maka Piroska.
– Az Alzheimer Café Gyöngyös célja kettős. Egyrészt az ismeretek átadása a betegséggel érintetteknek, a velük foglalkozó családtagoknak és a szakembereknek. A másik cél az érzékenyítés annak érdekében, hogy a betegek és családtagjaik együttérzést kapjanak, elszigeteltségük csökkenjen. Az a segítő közösség, amely reményeink szerint az Alzheimer Caféval létrejön Gyöngyösön is, támogatást nyújt a beteget ápoló családtagoknak abban is, hogy érezhetik, tapasztalhatják: nincsnek egyedül a problémával. Erénye továbbá a projektnek, hogy a szociális és az egészségügyi szakembereknek kötetlenebb módon lesz lehetőségük egymással, a betegekkel, az őket ápoló családtagokkal találkozni – összegezte Maka Piroska.