Csak a szép pillanatokra emlékezik dr. Kiss Sándor, Kerecsend legújabb díszpolgára

Kiss Sándort, Kerecsend nemrégiben nyugdíjba vonult címzetes főjegyzőjét a mai napig megsüvegelik a faluban. Az elmúlt évtizedekben sokat tett a közösségért, ezt most az önkormányzat képviselői Kerecsend Díszpolgára kitüntetéssel ismerték el. Vele beszélgettünk a díj átadását követően.

A kezdetekről annyit tudtunk meg, hogy Kunszentmártonban született, de Budapesten töltötte fiatal éveit. Az egykori egri tanárképző főiskolán történelem-népművelés szakon szerzett első diplomát, s pályakezdőként Lőrinciben kezdett dolgozni az 1980-as években, közművelődési előadóként.

Ebben az időszakban folytatta tanulmányait az Államigazgatási Főiskolán, ahol előbb igazgatás-szervezői, majd szociális szakigazgatás-szervezői oklevelet kapott. Majd 1995-ben sikeresen pályázott a Georgetown Egyetem ösztöndíjára, így újabb ismeretekre tehetett szert. Fél évig Lengyelországban tanult, majd újabb fél éven át az Egyesült Államokban a Kentucky Egyetemen ismerkedett településfejlesztési és kisebbségi kérdésekkel.

Kerecsendre 1990 áprilisában került jegyzőként. A kezdeti évekre úgy emlékezik, hogy nagyon jó légkörű, egymást támogató szakmai és emberi közösségbe cseppent. Ez adott lelkesedést ahhoz, hogy néhány hasonló gondolkodású emberrel megalapítsák a helyi Faluvédő Egyesületet (FAVE), amely új lendületet hozott a helyi közösség életébe. Máig emlékezetesek a majálisok, ahol a falu apraja-nagyja jelen volt, a több napos, nyári Tisza-tavi túrák, amelyhez évről évre több mint százan csatlakoztak, az egyesületi bálok, rendezvények, az akkor még a helyi kábeltévén sugárzott, élő szilveszteri adások, amelyek élményt, szórakozást, az összetartozás örömét jelentették minden kerecsendinek.

Sajnálja, hogy az egyesület több, mint harminc év után megszűnt, mivel az állandó tagság felett eljárt az idő, s utánpótlás sajnos nem akadt.

A kilencvenes évek azonban nemcsak a közösségi élet felpezsdülését hozták el, hanem fontos egyéb értékekkel is gyarapodott a falu. Ezekben az években épült ki térségi összefogással a korszerű közmű-hálózat. Kerecsend gesztorként működött a gázközmű- és a szennyvízelvezető rendszerek kialakításában. Már akkoriban több milliárdos fejlesztések voltak ezek, felelősséggel és rengeteg munkával járt a megvalósításuk. Ezek mellett kiépült helyi kábeltévé-hálózat, a jelzőlámpás kereszteződés, megépült a játszótér, megújult a község iskolája és óvodája, ahol már akkor is többnyire hátrányos helyzetű családok gyermeki cseperedtek. Létrejött a családi napközi, a Biztos Kezdet Klub, valamint az iskolások esélyeit növelő tanoda, amely ma is hasznos és fontos támasza a tehetséges helyi fiataloknak. Ugyancsak kihívást jelentett a roma integrációs programhoz való csatlakozás.

Az elmúlt években ismét több intézmény fejlesztése valósult meg: megújult az orvosi rendelő, a közösségi ház, létrejött a mini bölcsőde, megszépült a község főtere. Mindezekben a változásokban Kiss Sándornak jelentős szerep jutott, hiszen munkatársaival ő koordinálta, felügyelte ezeket a beruházásokat.

A kerecsendi jegyzői feladatok mellett több Eger környéki településen is segítette az önkormányzatok munkáját helyettesítő jegyzőként. Az Európia Biztonsági és Együttműködési Szervezet kötelékében választási felügyelőként működött közre koszovói és boszniai választásokon.

Elmondása szerint a szép pályaívben voltak törések is. Mint minden településen, Kerecsenden is akadt egy-két gáncsoskodó, akik abban lelték örömüket, hogy minden hivatalos fórumon bepanaszolják az önkormányzat vezetésének munkáját. A hatóságokkal való kényszerű együttműködésbe, az alaptalan vádakra való állandó válaszkényszerbe egy napon belefáradt. Ekkor döntött úgy, hogy nyugdíjba vonul. Némi pihenő után azonban visszatért a faluba: a roma gyermekek hátrányait javítani hivatott Világítani Fogok Egyesület, valamint a Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány titkáraként dolgozik tovább. Naponta kijár a községbe, és segíti a szervezeteket a pályázatok írásában, koordinálásában, megvalósításában, illetve a pénzügyi elszámolásban.

Azt mondja, egyszer összeszámolta, menyi utat tett meg egri lakóhelyétől kerecsendi munkahelyéig. Több mint tízezer alkalommal fordult meg a két település között, s ez így van a mai napig is.