Vastaps járt a megzenésített versek alkotóinak a gyöngyösi könyvtárban

Pénteken nívós zenés irodalmi esten maguk az alkotók mutatták be azokat a megzenésített verseket a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban, amelyek az intézmény zenei részlege, a Hangzóna felhívására készültek. A Zenésítsd meg Petőfi, Csokonai, Vachott verseit! elnevezésű pályázatot abból az alkalomból hirdette meg néhány hónappal ezelőtt a Hangzóna, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük idén, emellett az előadás napján, azaz november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály éppen 250 évvel ezelőtt, Vachott Sándor pedig 205 éve látta meg a napvilágot e napon. Az akusztikus hangszerelésű alkotásokkal november 5-ig lehetett pályázni.

A Költői triász másképp feszt elnevezésű est bevezető dalát – versenyen kívül – maga a pályázat szervezője játszotta: Szabó Dénes, a Hangzóna vezetője és állandó zenésztársa Nagy Wyrág Tibor, azaz a DWD zenekar Petőfi Meredek a pincegádor című versének dalváltozatával izzította fel a szép számú hallgatóság hangulatát. Ezután Nagy Wyrág Tibor, a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület kulturális munkatársa rövid ismertetőjében arról beszélt, hogy a reneszánsz korban Balassi Bálint még nem megzenésítette a verseket, hanem éppen fordítva: megversesítette a zenéket. 

– Balassi szinte minden verse valamilyen dallamra íródott. Aztán Rimay János, aki kezdetben az ő tanítványa volt, a következő évszázadban eleinte még nótákra írta a verseit. Ő azonban később elszakadt ettől a módszertől, és elkezdődött a vers dallam nélküli önálló élete. Nagyot ugorva az időben, a vers megzenésítésének egyik első korszaka a reformkor. Petőfi Sándor nem egy költeményéhez szereztek dallamot már akkor. A modern kori magyar művészetbe érve kiemelendő a Sebő együttes a népzenei hangzásával, és a Kaláka együttes a népzenei mellett egyéb műfajok, például blues- és dzsessz alkalmazásával. Kihagyhatatlan a sorból Dinnyés József, aki sok száz verset zenésített meg. A Kormorán együttes már a rockzenét is meghonosította a megzenésített költemények világában. A Misztrál már az újabb generáció, és nagyon örülök annak, hogy a legfiatalabbak is itt vannak, akik még általános iskolások, mert megérintette a lelküket a vers és a dal – fogalmazott Nagy Wyrág Tibor.

A Karácsondon élő és alkotó Debrei Mátyás versek megzenésítésével korábban is foglalkozott. Mint megtudtuk, igazán a Vachott Kör Irodalombarát és Alkotói Egyesület megalakulása óta vált jelentőssé ez a tevékenysége, mert a Kör tagjainak jól dallamba illeszthető versei igazi alapot adnak számára a komponálásra. Két Petőfi- és egy Vachott-verssel pályázott, ezek közül pénteken Petőfi Szeptember végén és Vachott Sándor Szerelmesek álma című verse alapján írt dalait adta elő saját gitárkísérettel. A Gyöngyösi Egressy Béni Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 5. a osztályos diákjaiból alakult kórus Majoros Tímea tanárnő vezetésével Vachott Őszi dal című költeményéből a pedagógus által írt versenydalát adta elő. A Kalier Silent Acoustic Band versenydala Petőfi Az Alföld című verséből íródott, de a gálaest kitűnő hangulatát fokozandó, előadták Vachott Gyermek álmai, valamint a gyöngyösi dr. Végh Attila Jégtakaró című verseiből készült szerzeményeiket is. A záróblokkban a Hiszi a Piszi együttes lépett fel, akik hat éve zenélnek együtt, főleg gyerekeknek. A megszokott, rockos hangzásvilágukból ezúttal sem engedve játszották el pályázati művüket, amely Petőfi Füstbe ment terv című költeményéből készült. Hamisítatlan koncerthangulat kísérte a József Attila Rejtelmek és Weöres Sándor Forgós-ropogós című verseiből készült dalokat is. A közönség percekig tartó vastapssal jutalmazta az est szereplőit.

A zsűritől megtudtuk, hogy a gálaesten a közönség a pályázati művek közül a legjobbaknak ítélt alkotásokat hallhatta, ám közöttük már nem tudtak, és nem is akartak sorrendet felállítani, így valamennyiüket nyertesnek tekintik. Ők a városi könyvtártól jutalmat is kaptak.