Törvényellenesek a tarnabodi polgármestert kiskorúsító szabályok

A Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatot hozott a tarnabodi önkormányzat idén május 30-án elfogadott szervezeti és működési szabályzatának ügyében. Megállapították, hogy annak több pontja más jogszabályokba ütközik, ezért azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítették.

Tarnabodon idén áprilisban választottak új polgármestert, Pető Sándort azonban májusban fölfüggesztette a testület, majd még abban a hónapban úgy döntöttek, főállás helyett társadalmi megbízatásban végezheti munkáját és az alpolgármesterét is visszahívták. A testület több tagja elégedetlen volt a polgármester munkájával, mondván, mulasztásokat követett el. A jegyző a Heves Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, amely törvényességi felhívást tett és a meghozott szabályok felülvizsgálatát, módosítását, illetve hatályon kívül helyezését kérte, de a képviselők ennek nem tettek eleget. Az ügy a Kúria elé került, ahová védiratot nem terjesztett elő az önkormányzat.

A Kúria megsemmisítette azt a passzust, miszerint a tarnabodi polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát. A testületnek nem kell a választási bizottság előtt esküt tennie az alakuló ülésen, vagy időközi választás után, hiszen a bizottság ebben az aktusban nem működik közre. Megsemmisített pontja az SZMSZ-nek, hogy az önkormányzat legfeljebb három, társadalmi, vagy főállású alpolgármestert választhat, a státusz egyénre szabható. A testületnek konkrétan szabályoznia kell, hány alpolgármestere lehet az önkormányzatnak és azok milyen jogállásban töltik be pozíciójukat. A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterekre is alkalmazni kell.

Jogszerűtlen az SZMSZ kitétele, miszerint ha egy képviselő kérésére nyolc napon belül nem hív össze testületi ülést a polgármester, vagy az alpolgármester, akkor a másik alpolgármester ezt megteheti. Az önkormányzati törvény világosan rögzíti a szabályokat, mikor kell testületi ülést összehívni és hány napon (15) belül. Testületi ülés összehívásához egyébként is a főispánt kell segítségül hívni, nem az alpolgármestert.

Pontosítani rendeli a Kúria azt a szabályt, ami a testületi üléseken való bekiabálásokra vonatkozik, adott esetben a bekiabálót rendőrrel el lehet vezettetni, az önkormányzati SZMSZ- szövegéből úgy tűnik, hogy ezt akár egy képviselővel is megtehetnék ugyanis és ez jogszabály ellenes. Szintén törvényellenes az SZMSZ azon pontja, amely alapján pénzmegvonással sújthatná a testület a tisztségviselőket, azonban minderre csak fegyelmi eljárás lefolytatása után volna lehetőség. Az üléseken való hozzászólási lehetőség megadásával, megvonásával is foglalkozik az SZMSZ, lényegében a testületnek adva az ülés levezetésének jogát a polgármester helyett, ami szintén törvényellenes, akár csak az, hogy a polgármestertől elvonnák az ülés elnapolására, berekesztésére vonatkozó jogkört.

A testület az SZMSZ-ben elvette volna a polgármester döntéshozatali jogkörét, hiszen amikor a testület két egymást követő alkalommal nem hoz határozatot ugyanabban az ügyben, akkor ezt a polgármester megtehette. Ez a jog az önkormányzati törvény alapján – bizonyos kivételekkel - jár a polgármesternek. A testületnek meg kell határoznia, mely ügyekben hozhat ilyen esetben döntést a faluvezető.

A Kúria határozata szerint ki kell venni az SZMSZ-ből a módosító indítvány beterjesztésre jogosultak köréből a megbízott szakértőket. A polgármester főállású kell legyen, ha akként választották meg, azt megváltoztatni csak a polgármester egyetértésével lehet. A jelenlegi polgármestert főállású polgármesterként választották meg Tarnabodon, a tisztség betöltési módjának megváltoztatásához a jelenlegi polgármester nem járult hozzá.

Törvényellenes a képviselő-testület azon szabálya, miszerint az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság az elnökét maga választja meg titkos szavazással a tagjai sorából azzal, hogy elnök csak képviselő lehet. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. Így az érintett bizottság elnökét nem a bizottság tagjai választják meg, hanem a képviselő-testület.

A Kúria elutasította a kifogást az SZMSZ első mellékletére vonatkozóan, amely a képviselő-testület átruházott hatásköreit tartalmazza. Ennek ugyanis nem kell a normaszövegben lennie, elegendő mellékletként is szerepelnie a jobb áttekinthetőség miatt.