Új gyógyszert próbálnak ki az Alzheimerrel élőknél

A héten folytatódott az Alzheimer Café Gyöngyös rendezvénysorozata, ezúttal új gyógyszer is szóba került. A gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ szervezésében és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház közreműködésével májusban indított programsorozat célja egyrészt az, hogy támogató tér legyen a demenciával küzdő betegeknek és családjuknak, valamint a nekik segítő szakembereknek, másrészt pedig az, hogy megszűnjön tabutéma lenni a betegség.

A szerdai foglalkozáson dr. Kelemen Tibor, a Bugát Pál Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa az Alzheimer-kórral kapcsolatban a diagnosztikáról és a terápiáról beszélt a gyöngyösi Bori Mami konferenciatermét megtöltő hallgatóságnak. Mint mondta, Gyöngyösön jelenleg egy olyan, úgynevezett Aspect vizsgálat zajlik, amelynek alanyai az Alzheimer-kór középsúlyos stádiumú nyugtalan, indulatos, agresszív betegei. 

– A vizsgálatba 50-től 90 éves korig válogatunk be szigorú kritériumok alapján klienseket. Sajnos, már 50 éves embernek is lehet olyan fokú Alzheimer-kórja, amely a fenti tüneteket okozza. A kór második stádiumában jelennek meg ezek a jellemzők. E stádium első szakaszában már jól látható tünetek vannak. Elfelejt a beteg apróbb dolgokat, de még együttműködő a családdal, a gondozókkal, a tágabb közösséggel. A második szakaszban viszont már agresszív, indulatos, nyugtalan a beteg, csúnyán beszél, eldobja a gyógyszereit, nem hajlandó bevenni azokat. A vizsgálati programunkban alkalmazott újfajta gyógyszer pont azt szolgálja, hogy ez az állapot mérséklődjön. Egy olyan gyógyszert próbálunk most ki, amit az Alzheimer-kórra alkalmazott pirulák mellett adunk, és a kliensnek az állapota látványosan javul. Jelentősen visszamaradnak az agresszív, nyugtalan tünetek. Az első beteg, akit bevontam a vizsgálatba, egy özvegy aszódi hölgy volt, akit elküldtek a társastánc körből. Nem jól táncolt, emiatt indulatossá vált. Részt vett a vizsgálatunkban, és látványosan, egy hónap múlva vissza tudott menni táncolni. Azóta is jobban működik az élete – részletezte dr. Kelemen Tibor.

A főorvos arra is kitért, hogy a gyógyszerfejlesztések rendkívüli módon megtorpantak a világon a gazdasági válság, és nem utolsó sorban a medicinák ellendrukkerei miatt.

– A gyógyszerfejlesztés hosszadalmas és rendkívül drága folyamat. Amikor megjelenik egy új gyógyszer, azt biztos, hogy legalább 5-10 évvel korábban kezdték el fejleszteni. Az adott betegséggel kapcsolatban elkezdenek olyan molekulákat legyártani, amelyek passzolhatnak azokhoz a receptorokhoz, érzékelőkhöz, amelyek hibásan működhetnek. A ma már mesterséges intelligenciával is segített rendszer adott esetben többszáz molekulát dob ki, azokat kezdik elemezni első körben. A végül megfelelő molekulákat ezután állatokon tesztelik. Fontos tudni, hogy ma már maximum fehér egeret, vagy csak fejletlenebb állatokat használnak ehhez. Az állatkísérletek után jön az első fázis: önként jelentkező, egészséges embereknek adják be, akik pénzt kapnak a kockázatos közreműködésért. Ha ez jól sikerül, jön a második fázis: ekkor már beteg emberek kerülnek be a vizsgálatba, megfelelő paraméterekkel, hogy hogyan reagálnak a gyógyszerekre. Ilyen a most Gyöngyösön zajló vizsgálat is. A harmadik fázis egy bővített vizsgálat, amelybe a világ legkülönbözőbb tájaink élő népcsoportokat bevonnak. Ugyanis minden népcsoportnak más az enzimkészlete, nagyon sok gyógyszerre másként reagálnak, más a gyógyszerszintjük. Másként kell adagolni a gyógyszert egy Afrikában élőnek, másként egy Ázsiában élőnek, vagy épp egy európainak. A negyedik fázisban, úgymond, normál betegek kapják, akik bejönnek a rendelőbe, itt utánkövetésre van szükség. Ha belegondolunk abba, hogy ezek a lépcsők milyen hosszúak, rá kell jönni, hogy hatalmas összegeket igényelnek. Azért drága egy új gyógyszer, mert vissza kell termelni a fejlesztésre szánt pénzt. A világon a megszorítások és az ellendrukkerek miatt komoly visszalépés van a gyógyszerfejlesztésben. Régebben minden évben 100-200 molekulát fejlesztettek, ma ott tartunk, hogy csupán 10-20-at. Sok cég inkább nem fejleszt, nyomja azokat a gyógyszereket, amiket eddig használt. Ez viszont az emberiség számára hatalmas visszalépés – fogalmazott dr. Kelemen Tibor.