Farkas Bertalan Gyöngyösön elmondta, nem arról álmodott, hogy űrhajós lesz

Hétfőn délután Farkas Bertalan űrhajós, nyugalmazott dandártábornok és dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató látogatott a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumba. Előadásuk a 43. Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségkutató Fizikaverseny három napos döntőjének szabadidős programja volt, és hatalmas érdeklődést váltott ki az ország minden részéből érkezett 9. osztályos fizikuspalánták és felkészítő tanáraik körében. Az előadáson többek között részt vett a Viszneken élő Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja is, aki rövid köszöntőben üdvözölte a vendégeket és a hallgatóságot.

Mint ismert, Farkas Bertalan, az első és eddig egyetlen magyar űrhajós, valamint az akkori szovjetunióbeli Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajójuk május 27-én kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin társaságában számos kísérletet hajtottak végre. Farkas Bertalan több mint 7 napot és 20 órát töltött a kozmoszban, s végül Kubaszovval június 3-án értek földet Kazahsztánban.

A hétfői előadás első felében dr. Remes Péter vetítéssel illusztrálva vázolta fel a magyar repülő- és űrorvostan kezdetektől napjainkig tartó történetét. Személyes tapasztalatait elmesélve megtudtuk tőle, hogy az Interkozmosz űrkutatási program keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon az akkori szocialista országok egy-egy képviselője is feljusson a világűrbe. Magyarországra a tervek szerint ötödikként, 1979-ben került volna sor, a jelöltek kiválasztási folyamata 1977 tavaszán, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben kezdődött dr. Remes Péter részvételével.

– Űrhajósnak az akkori Magyar Néphadsereg már addig is sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett szuperszonikus vadászrepülőgép-pilótái jelentkezhettek. Közülük az legelső körben 36-an bizonyultak alkalmasnak. Végül, a rendkívül szigorú orvosi vizsgálatok sorának zárultával a számuk 7-re fogyatkozott, közülük választott ki 4-et a magyar és szovjet repülőorvosi bizottság együttes ülése. A Moszkvában végzett további vizsgálatok után Farkas Bertalan és Magyari Béla utazhatott családostul kiképzésre a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, népszerű nevén a Csillagvárosba. A világűrbe induló jelöltről a szovjet hatóságok döntöttek. Választásuk már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, akit szükség esetén Magyari Béla helyettesített volna. Szovjet társaikkal együtt mindkettejüket kiképezték – részletezte dr. Remes Péter.

Farkas Bertalan, sokak legnagyobb meglepetésére, azzal kezdte, hogy sosem akart pilóta vagy űrhajós lenni.

– Arról álmodtam, hogy mérnök vagy labdarúgó leszek. Aztán, 3. osztályos gimnazista koromban a padtársam elcsábított egy pilóta-kiválasztásra, mert ő űrhajós jövőt tervezett magának. Legnagyobb meglepetésemre a vizsgálatok végén azt közölték velem, hogy a leendő katonai szolgálatom során a légierőnél számítanak majd rám. A sors fintora, hogy a padtársam nem felelt meg a követelményeknek – mesélt a kezdetekről Farkas Bertalan. 

Az űrhajós a kiképzéséről és a világűrben tett útjáról a világhálón is hozzáférhető fotók és filmfelvételek segítségével beszélt. A repülés és az űrhajózás közti alapvető különbséget kissé ironikusan úgy jellemezte, hogy egy repülőgép pilótája – így vagy úgy – mindig földet ér, egy űrhajósnak viszont tudni kell visszatérni a Földre. Amikor szóba került, hogy az ember világűrbe indulás előtt az amerikaiak majmokkal, a szovjetek kutyákkal kísérleteztek, Farkas Bertalan nevetve mesélte el, hogy a szovjet űrkutatók azzal viccelődtek, hogy a magyarok lekörözték őket: a részünkről egy farkas fogja elhagyni a Földet. 

– Mindig akadtak, akik megkérdőjelezték az űrrepülések valódiságát. A rendszerváltás után is voltak, akik nekem szegezték: most már nyugodtan elmondhatod, ha csak eldugtak benneteket a szovjet űrhajóssal a kazah sivatagban, hogy a "leszálláskor" "megtaláljanak" benneteket. Kétkedők mindig voltak és lesznek is. Megkérdőjelezik időnként előttem az amerikaiak Holdra szállását is. Erre csak azt tudom mondani, én személyesen ismerem őket. Én a világon, időrendi sorrendben, a 94. űrhajós vagyok, az űrben járt ember száma ma már jócskán meghaladta a 600-at. A mostani magyar űrhajós programmal kapcsolatban nagyon szerettem volna, ha egy hölgy lesz a második magyar űrhajós, de a jelentkező nők már korábban fennakadtak a rendkívül szigorú vizsgálati rostán, ezért vannak csak férfiak a jelenlegi jelöltek között – részletezte Farkas Bertalan.