Költési időszakban akár támadhatnak is a madarak

Szabadtéren mindenképp érdemes jobban vigyázni, ugyanis most kezdődik a dolmányos varjú költési időszaka – figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület szóvivője. Ilyenkor a varjak védik fiókáikat, és képesek akár az emberre is rátámadni. A lakosság egy része fél a madarak agresszív fellépésétől, leginkább a dolmányos varjak ijesztik meg az embereket. A témával megkerestük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) és az egyesület bükki helyi csoportjának elnökével, Szitta Tamással beszélgettünk el az egyre növekedő problémáról. 

Bár elsőre az elnököt is meglepte a budapesti helyzet, úgy fogalmazott, kétségtelen, hogy Budapesten már nagyjából két évtizede folyamatosan növekszik a szarka és a dolmányos varjú állománya, nem beszélve a városi galambról, újabban az örvös galambról és a fekete rigóról. 

– A varjúfélék Heves vármegyében nem annyira elterjedtek, mint a fővárosban, így nálunk nem volt még ilyen bejelentett ügy. Az ilyesfajta támadásokra nem sok esély van a környéken. Azt azonban nem árt tisztázni, hogy a szóban forgó madarak nem ragadozó madarak, hanem „varjúfélék”, melyek sok állati eredetű zsákmányt fogyasztanak, de nem csak állati eredetű táplálékon élnek. Ha ejtenek is el élő zsákmányt azok többnyire kisebb termetű gerinctelen állatok, esetleg kisebb gerincesek, mint a hüllők vagy a kisemlősök, de nem madarak. A varjúfélék madarakkal szembeni interakciója inkább a tojásos vagy fiókás fészkeikre irányul, ugyanis ezek fészekrablók – részletezte a szakértő, Szitta Tamás. 

Hozzátette, hogy vetési varjak vagy fehér gólyák okozta kellemetlenségek Hevesben is vannak, de azok nem emberekre, hanem tárgyakra irányulnak vagy közegészségügyi jellegűek. 

– A varjúfélék általában korai költőfajok, többnyire áprilisban kezdik meg a költési időszakot és az nyár elejéig, közepéig tart. A holló például nagyon korán, akár március elején-közepén elkezd költeni, így jelenleg már repülős fiókái vannak. Normális esetben a varjúfélék sem olyan agresszívak, mint a budapesti állomány egy része, de teljesen normális, ha egy madár vagy más állat, a fiókás-tojásos fészekalját védi a potenciális ellenségtől. A „túlkapások” azzal is magyarázhatók, hogy a feldúsult állomány viselkedése megváltozik, úgynevezett közösségi sokkhatás léphet fel, ami ilyen agresszív irányt is vehet – árulta el az egyesület elnöke. 

A madártámadásnak több oka is lehet

Kiemelte, hogy ha egy rendszer elemei nem természetesen alakulnak - például hiányzik a természetes predátor - akkor lépnek fel a problémák a fajoknál és erre világszerte is rengeteg példa van. Az agresszió minden élőlényben megvan változó mértékben és ezt különböző körülmények fokozhatják. Ezért van az, hogy félelemérzet esetén akár a rigók is támadhatnak emberre. Közismert, hogy néhány nappali ragadozó, mint a héja, a karvaly vagy az uráli bagoly agresszívan viselkedik a fészek közelében. Ezek azonban védett vagy fokozottan védett állatok, nem szabad őket háborgatni még költési időben sem. Költési időn kívül kisebb az agresszió, de zavaró körülmények ilyenkor is válthatnak ki támadó reakciót, ilyen lehet például egy tükröződő felület, melyben az állat magát látja, de azt egy betolakodó fajtársnak véli. 

– Költési időszakban azért támadhatnak, mert el akarják riasztani a vélt támadót az utódoktól, melyeket mindenképp meg akarnak védeni. Ez egy evolúciós program, ha nem így lenne előbb-utóbb kipusztulnának. Ezen incidensek megelőzése érdekében mindenképpen illik elkerülni az ismert fészkeket vagy a frissen kikelt, de még gyámoltalan fiókákat. Azonban, ahogy már említettem, Hevesben szerintem nem kell tartani ilyen támadásoktól. Persze előfordulhatnak, de nagyon ritkán. Ezek a madarak is a természet részei, gyönyörűek, ráadásul igen intelligens állatok, érdemes gyönyörködni bennük – javasolta az MME bükki csoport elnöke, Szitta Tamás. 

De mit tehetünk akkor, ha mégis megtámadna minket egy madár? Bár a szakértő 60 éve járja a természetet és több ezer madarat vizsgált már költési időszakban - ráadásul főleg ragadozómadarakat vagy éppen az elég kemény szalakótát - de elmondása szerint még egyetlen esetben sem támadták meg közvetlenül. 

– Olyan volt, hogy elriasztási szándékkal, úgynevezett rárepüléssel próbált valamelyik állat arra bírni, hogy eltávolodjak a helyszínről, de nagyjából ez volt eddig a legdurvább eset. Ha netán egy-egy egyed úgy bevadulna, hogy kifejezetten üldözi az embert, az esetet be kell jelenteni az önkormányzathoz és az illetékes nemzeti park igazgatósághoz, akik kiküldenek egy szakembert a problémamegoldására. A varjúfélék közül jelenleg csak a csóka, vetési varjú és a holló védett, a többi megfelelő módon riasztható, esetleg elejthető – tanácsolta a megoldási lehetőségeket Szitta Tamás.