Olvasónk teszi fel a kérdést: Hová tűntek a várvédők a Siroki Várból?

Sirokot ismét bevette a török. Legalábbis a kiállításrendezők elképzelése szerint. Portálunk olvasója, Orgoványi Anikó fogalmazta meg gondolatait a várlátogatást követően. Úgy érzi, jelen állapotában úgy tűnik, mintha a vár története kizárólag a törökökről szólna. Mivel véleménye több, mint elgondolkodtató, ezúton adjuk közre.

Így fogalmaz: Ha ellátogatunk a várba, először is a digitális kivetítőn folyamatosan futó videón, korhű viseletbe öltözött török végvári vitézek életébe pillanthatunk bele, és megtudhatjuk, milyen békés életet éltek itt a falak között. A filmből azt is megtudhatjuk, hogy a magyar krónikásokkal ellentétben a török énekmondók nem a csata küzdelmeit verselték meg, hanem romantikus szerelmi énekekkel szórakoztatták egymást. A török módra berendezett szobákban, a török használati eszközök bemutatásán túl, török ruhákba öltöztetett viaszbábuk teszik még életszerűbbé a látványt. Sőt, akár a látogatók is beöltözhetnek török kori ruhákba. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha ezzel párhuzamosan a magyar várvédőkről, vagy a várat egykor birtokló magyar történelem nagyjairól is lenne bemutatás. De nincs. Semmi sem utal arra, hogy a törökökön kívül itt bárki más megfordult volna. Kérdésemre a múzeum alkalmazottja erre azt a választ adta, hogy hiszen a törökök éltek itt 80 éven keresztül. De tényleg ilyen békésen? „A pasák legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása.” /Wikipédia/

A látogatókat nem ártana tájékoztatni arról, hogy a török hódoltságon kívül volt azért még itt, a vár történetében néhány említésre méltó esemény. Rövid áttekintés a teljesség igénye nélkül: a honfoglalást követően birtokolta a várat az ABA nemzetség, 1320-ban már oklevél említi a település nevét, I. (Anjou) Károly király itt hadakozott Csák Mátéval, és elfoglalta tőle a várat, Nagy Lajos király elzálogosította, A XV. században Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós birtokolta. A XVI. sz-ban Országh Kristóf korszerűsítette a felső várat és megerősítette az alsó várat, ezzel Eger várának legerősebb elővára lett, 100 jól felszerelt lovaskatonával. Eger elestének hírére a magára hagyott várat a török ostrom nélkül elfoglalta, és innen sarcolta a népet évtizedeken keresztül. 1687-ben a vár ismét a magyarok kezére került. Bár a Rákóczi szabadságharc alatt a vár szerepet nem játszott, Lipót császár rendeletére az osztrákok mégis felrobbantották, sok másik magyar várral egyetemben. 1842-1945-ig a Károlyi család birtokában volt. A XX. században kezdődtek el a feltárások, majd a vár falainak megerősítésére is sor került. 1994 óta a Magyar Örökség része.  

Lenne tehát mit bemutatni a török koron kívül is.  A magyar várvédők és az egykori vártulajdonosok emléke is megérné a méltó bemutatást - fogalmazott Orgoványi Anikó.