2024.08.12. 19:55
A nyári napsütés veszélyeire figyelmeztetnek újra a bőrgyógyászok
A bőrrákos megbetegedések 90-95 százalékát az UV-sugárzás okozza. A melanoma az egyik legveszélyesebb bőrrák, a hazánkban évente diagnosztizált mintegy 2500 eset több mint háromnegyedéért az UV-sugárzás felel.
Bár a nyár utolsó hetei következnek, még javában tart a strand-, az üdülőszezon, ezért ismét a túlzott napozás, napon tartózkodás, az UV-sugárzás veszélyeire hívja fel a figyelmet a weboldalán a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT). A bőrgyógyász szakemberek társulata kiemelik, hogy a bőrrákos megbetegedések 90-95 százalékát az UV-sugárzás okozza, de ez felel a bőr korai öregedéséért, és természetesen a fájdalmas leégésekért is.
– Már egyetlen nyári napégés is jelentősen növeli például a melanoma kialakulásának kockázatát. A fényvédelem nélkül végzett munka, sporttevékenység és a szoláriumozás hosszú távú kockázatai szintén számítanak, hiszen az évek során a bőrünket érő UV-terhelés hatásai összeadódnak, ami többféle bőrrák kialakulásához is hozzájárulhat. A melanoma az egyik legveszélyesebb bőrrák. Kezelés nélkül rövid időn belül áttétet adhat. Azonban, ha időben felfedezik, eredményesen kezelhető. A melanomát az esetek 54 százalékában maguk a betegek fedezik fel a bőrükön. Ha ez idejében megtörténik, a betegek túlélési esélye 99 százalék. Sajnos minden harmadik melanomás beteg több mint egy évet vár azonban, mielőtt a gyanús bőrelváltozással orvoshoz fordul. A melanomás esetek több mint háromnegyedéért az UV-sugárzás felel. A fényvédelem szabályainak betartása, a napégés kerülése, a havonta végzett önellenőrzés és az évenkénti, bőrgyógyászati melanomaszűrés a megelőzés fontos része – részletezi az MDT.
Magyarországon évente megközelítőleg 2500 embernél diagnosztizálnak melanomát, olvashatjuk a továbbiakban. Ha tudjuk, hogyan ismerhetjük fel a melanomát, időben tudunk bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni, így még a melanoma diagnózisa esetén is jók lesznek az esélyeink. A betegség megelőzése három pillérre épül, és közülük kettőben a miénk a főszerep.
Az első pillér a fényvédelem.
– Ismerjük meg a napozás és a fényvédelem szabályait. Ha ezeket betartjuk, csökkenthető a bőrrák kialakulásának a kockázata. Fontos, hogy a bőrünk barnasága nem szempont, ha az egészségről van szó. Néhány egyszerű tanács betartásával javíthatjuk esélyeinket a káros UV-sugárzás, ezzel a ráncosodás, a bőr foltosodása, rugalmasságának csökkenése és a bőrrák kockázatai ellen. Maradjunk árnyékban vagy viseljünk az egész testedet fedő ruházatot erős napsütésben. Viseljünk széles karimájú kalapot és napszemüveget. 11 és 15 óra között ne feküdjünk ki a napra, sőt mindig keressünk árnyékot. Viseljünk UV-szűrő pólót, ha nem fedett helyen úszunk. Válasszuk szabadtéri sporthoz a kora reggeli vagy az esti órákat. Mondjunk le a szoláriumról, mert ott az UV-sugárzás tizenötször erősebb lehet, mint a déli napsütés nyáron. Ne feledjük: érezzük jól magunkat a napon, de bőrünk biztonságának érdekében mindig védekezzünk az erős napsugárzás ellen – emeli ki az MDT.
A társulat emlékeztet arra, hogy minden nyári időjárás-jelentésben felhívják a figyelmet, ha erős az UV-sugárzás mértéke. Az UV-index 11 lépcsős skáláját három fontos részre bonthatjuk: alacsony (1–2) UV-sugárzás esetén viszonylag rizikómentesen tartózkodhatunk a szabadban. Mérsékelt (3–5) és erős (6–7) UV-indexnél már fontos a magas faktorszámú fényvédő készítményeket használni, megfelelő ruházatot és UV-szűrős napszemüveget viselni. Nagyon erős (8–10) és extrém (11 felett) UV-indexnél az alapvető fényvédelem is kevés lehet, ezért ilyenkor maradjunk beltérben vagy keressünk árnyékot, de mindenképpen kerüljük a közvetlen napsütést, áll az MDT tájékoztatásában.
A betegség megelőzésének második pillére az önellenőrzés.
– Ismerjük meg a havonta esedékes önellenőrzés szabályait és azt is, hogy mire kell figyelnünk, amikor átvizsgáljuk a bőrünket, gyanújelek után kutatva. Ne feledkezzünk meg az évenkénti, bőrgyógyász által végzett anyajegyszűrésről se! Tudnunk kell, hogy a melanomák 70 százaléka eleve rosszindulatú daganatként jelenik meg a bőrön, és csak 30 százalékuk alakul ki már meglévő anyajegyből. Észre kell venni a megváltozott anyajegyeket és az új, gyorsan növekvő bőrelváltozásokat. Bár a bőr pigmentsejtjeinek daganatos elváltozására számos jel utal, ezek azonosításához bőrgyógyászati szakvizsgálat szükséges, ezért minél hamarabb forduljunk bőrgyógyászhoz! A „rút kiskacsa” módszer segít eldönteni, hogy mikor forduljunk szakemberhez. Az anyajegyek, szeplők megjelenése genetikailag meghatározott, ezért egy-egy ember bőrén jellemzően hasonlóan néznek ki. Ha egy anyajegy nagyon eltér a többitől, az azonnali figyelmeztetés – egy „rút kiskacsa” –, és érdemes megmutatni szakorvosnak. Ilyenek a szín, az alak vagy a méret megváltozása, az aszimmetrikus megjelenés, a kiemelkedő részlet vagy dudor, a viszkető érzés és a nem gyógyuló seb. Ne kezdjünk öngyógyításba, különösen ne a közösségi médiában olvasott tippek alapján – hangsúlyozza az MDT.
A harmadik pillér az időben történő kezelés, teszi hozzá a dermatológiai társulat. Közlésük szerint amennyiben egy gyanús bőrelváltozást időben ismernek fel, helyi érzéstelenítésben történő sebészeti beavatkozással eltávolítható. Ha a melanoma áttétet adott a nyirokcsomóba vagy egyéb szervekbe, további műtétre vagy hosszabb gyógyszeres terápiára lehet szükség. A leghatékonyabb segítségre a hazai melanomacentrumokban van lehetőség, foglalja össze a Magyar Dermatológiai Társulat.