Történelem és csúcstechnológia találkozik a Schneider Electric okosgyárában

Történelem és csúcstechnológia egyesült a Gyöngyösön gyárral rendelkező Schneider Electric dunavecsei okosgyárában, tájékoztatta portálunkat az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. Mint közölték, régészeti leletekből nyílt kiállítás az okosgyárban.

– A Schneider Electric dunavecsei okosgyára a Duna Smart Power Systems (DSPS) megvalósítása során feltárt régészeti leletekből nyílt a közelmúltban minikiállítás az üzem előcsarnokában. A tárlat többek között újkőkori használati tárgyakat, római kori „luxuskerámiát”, valamint egy temetkezési helyen talált gyöngyöket és karperecet tartalmaz. Leírások és illusztrációk is segítik, hogy a gyárba látogatók pontosabb képet alkothassanak arról, hogyan éltek évezredekkel ezelőtt ezen a területen az emberek – közölte a Schneider Electric.

A vállalat részletezés információja szerint újkőkori, bronzkori és római korból származó település maradványokat is találtak a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyára, a Duna Smart Power Systems kivitelezésével kapcsolatban végzett régészeti feltárás során a szakemberek, ezek egy részéből nyílt minitárlat az üzemben. A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.

– A régészek a 2022-ben végzett feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben. A feltárás második fázisa 2023. június-júliusban volt, ekkor sikerült megtalálni a szarmata település további részeit, illetve előkerült egy bronzkori településrészlet is. A régészek feltártak egy olyan tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett nagyon érdekes és szép mellékleteket találtak – sorolja a vállalat közleménye.

A tájékoztatásból megtudhatjuk, hogy a DSPS-ben lévő minikiállításon két vitrinben lehet megtekinteni a feltárás során talált legjellegzetesebb és legszebb leleteket. Többek között ép edények, a már említett terra sigillata-töredék, valamint a neolitikumból származó festett edénytöredékek találhatók az egyik vitrinben. A másikban pedig főleg a mindennapi életben használt tárgyakat helyeztek el a szakemberek, így például őrlőkő, pattintott kőpengék, obszidián penge darab került ide, de itt helyezték el a kislány mellett talált gyöngyöket és karperecet is. A tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által készített leírások és ábrák teszik teljessé, amelyek segítenek az érdeklődőknek abban, hogy részletesebb betekintést kaphassanak a sokezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt emberek életébe.

Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze arról beszélt, hogy több szempontból is különleges volt számomra ennek a minitárlatnak a létrehozása. 

– Nem megszokott, hogy egy üzemben állítsanak ki régészeti leleteket, emellett pedig ez volt az első alkalom, hogy én készíthettem el egy kiállítást, természetesen a kollégáim segítségével. Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk a munkánk eredményeit, mivel erre viszonylag ritkán nyílik lehetőségünk a megtalálás helyszínén – fogalmazott Molnár Karola.

A Dunavecse-Öreg-hegy lelőhelyen talált tárgyakból álló kiállítást a DSPS munkatársai és vendégei láthatják, illetve tervek szerint a környék iskoláiból fogadnak majd csoportokat. A tárlat várhatóan az év végéig lesz látható a Schneider Electric dunavecsei gyárában, foglalta össze a Magyarországon több üzemmel, így gyöngyösivel is rendelkező cég.