Fő célpont a süllő: Salamon Gábor jó horgászévet zárt

– Milyen évet zárt a köztudottan "megszállott" pecás, Salamon Gábor?

– Talán egy kicsit eredményesebb évet zártam, mint a korábbi jó pár esztendőben. Nagyon pozitív lett a mérleg, nem tudom, hogy minden horgász elmondhatja-e ezt magáról. Azokon a vizeken, ahová szeretek járni, javarészt a Tisza-tó, az egerszalóki víztározó, ott nekem sikeres évem volt. Számos halfajra horgászok, sikerült kihoznom annyit, amennyire gondoltam.
– Jut-e elég idő a pecázásra a munka és a család mellett?

– Jut. Igazából a téli időszak az, amikor az ember otthon marad, leül, kevésbé megy ki. Ám a léghorgászatot is nagyon szeretném, de az elmúlt négy-öt évben nem nagyon lehetett menni az időjárás miatt. Így aztán nekem májussal kezdődik az igazi szezon, ahogy a süllőtilalom oldódik. Úgy tervezem a szabadidőmet, hogy ilyenkor sűrűn ki tudja jutni. Idén hetente, heti két alkalommal is akár, sikerült ezt összehozni, a Tiszára jártam le süllőzni. Bizony elég jó eredménnyel , mert sok süllőt fogtam. Hat, hat és fél kiló körüli volt a legnagyobb, ami a horgomra akadt és meg is fogtam. A 70 centis mérethatárnak a tetején volt pont.

– Mennyire magán, vagy inkább társasági elfoglaltság a horgászat?

– Mind a kettőnek mondható. Azokat a horgászokat is teljes mértékben megértem, akik egyedül mennek ki a tópartra, nem kívánnak senki mással közösködni. Nekem is volt egy-két évem, amikor az egerszalóki tó volt a helyszín, oda jártam ki harcsázni. Nem is nagyon találtam olyan társat, aki ennyiszer ki jött volna, úgyhogy magam kellett kimennem. Ennek is megvan a szépsége: kint ül az ember, magába mélyed, nincs aki zsibong, beszél mellette. Sokkal jobban kitisztulunk, kipihenjük magunkat. Viszont a társas peca sem egy utolsó dolog, hiszen társas lények vagyunk mi emberek. Arról nem is beszélve, hogyha a Tisza-tóra járunk csónakkal – annak veszélyei miatt – csak jobb hogyha legalább párosban vagyunk, csak jobb, ha akad mellettünk egy társ. Nem utolsó sorban tudunk kivel beszélgetni, akár fogásokról is, technikákról, ötletekről, mindig van valami mondanivaló. 

– A család, a  gyerekek mennyire nevelődnek rá erre az időtöltésre, sportra?

– Természetesen a gyerkőcök is szeretnek horgászni, viszont én javarészt csónakból szoktam, és egész éjszaka, például süllőre, a Tiszán. Olyan körülmények közé nem igazán biztonságos őket kivinni. Attól függetlenül egyszer-egyszer kijönnek ők is velem, már horgászgatnak is, élvezik. Velük parton érdemes lenni, itt konkrétan az egerszalóki tavon. Kicsit nagyobb ilyenkor a helyigény, én magam ilyenkor nem is nagyon horgászok, inkább őket szolgálom ki.

– Az idei év különlegesen forró időjárása zavaró tényező volt-e?

– A szalóki tavon való pontyozásnál azt vettem észre, hogy inkább az egysíkú idő a jó. Az a tapasztalatom, ha 25 fok van három héten át, vagy akár 35, nincs jelentősége, csak ne legyenek viharok, ne legyen benne eső, vagyis ne legyenek frontok, akkor az egész jól működik. Ebből a szempontból a meleggel se szokott gond lenni. A Tisza-tavon pedig a szúnyogokkal való küzdelem, ami a meleg időjárás velejárója. Sokkal zavaróbb tényező lehet a forróságnál a szeles idő, különösen a csónakból való horgászatkor.