4 órája
Nem is gondolná, de így is tud küzdeni a rágcsálók ellen
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó baglyok költését. A rágcsálók ellen is hatékony védelmet jelentenek a ragadozómadarak.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat, küzdenek a rágcsálók ellen – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Forrás: mme.hu
– Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, az MME szóvivője.
Az MME térképe szerint Eger, Füzesabony és Poroszló környékén voltak jelentős bagolyészlelések 2024-ben, Heves vármegyei nyugati részéből csak Hatvan és Nagyréde környékéről kaptak telelő erdei fülesbagoly észlelésről beszámolót. A térképet minden télen elkészíti az MME, így majd 2025 elején is, az észlelésekkel a lakosság segíteni tudja, hogy reális képet kapjanak a szakemberek a madarak élőhelyeiről.
Rágcsálók ellen segítse a baglyokat
Leggyakoribb baglyunk az erdei fülesbagoly, elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
Szerencsére ma már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, melynek köszönhetően számos madárfaj megtelepedését segíthetjük mesterséges fészkelőhelyekkel, Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is.
