Csőd: a főbe lövés már nem divat, inkább ügyeskednek

A Wikipédia definíciója szerint a csőd a fizetésképtelen vállalkozás sikertelenségét mutatja meg. Olyan helyzetbe jut a cég, hogy annak fizetőképességét az adós és a hitelezői a tartozásokat átütemezve igyekeznek helyreállítani. 

A múlt század elején gyakori volt, hogy a csődbe jutott vállalkozás tulajdonosa, vezetője főbe lőtte magát, mert nem tudta elviselni a szégyent, a kudarcot. Ez ma már szerencsére nem így van, sőt, sokan különféle trükkökkel próbálják elérni, hogy legalább a vagyonukat megmentsék. Ám ezzel bajba sodorhatják magukat. 
A hatályos Büntető törvénykönyvünk (Btk.) részletesen szabályozza, amikor a csőd- vagy felszámolási eljárás során jogellenesen próbálják kimenteni az adós társaság vagyonát. 

A büntetőjogi kódex A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények című XLI. fejezetében, a 404. szakaszában rendelkezik a csődbűncselekményről. A paragrafus az első bekezdésében hármas feltételt határoz meg, hogy mikor vonható felelősségre az ilyen bűntény elkövetője. Akkor, ha a csőd- vagy felszámolási eljárás során a cége vagyonát vagy annak egy részét elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, s ezzel a tartozás lerovását részben vagy egészben meghiúsítja. Akkor is, ha ezt színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, illetve az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes, más módon cselekszi. A Btk. úgy rendelkezik, hogy ha mindez bebizonyosodik a bíróság előtt, úgy a vádlott bűntett címén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Ugyanekkora szankciót szabhatnak ki arra, aki az adott gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak csak a látszatát is az előbbi bekezdésben leírt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy a fizetésképtelensége esetén az a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. 

Súlyosabb büntetésre számíthat, kettőtől nyolc esztendőre kerülhet fegyintézetbe az, aki a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezet esetében követi el, illetve a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős. 
A törvény értelmében e bűntények tettesei akkor büntethetők, ha a csődeljárást már elindították, a felszámolást, a kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték. 

A magas rendű jogforrás végül azt is kimondja, hogy e deliktum elkövetője az lehet, aki rendelkezni jogosult a gazdálkodó szervezet vagyonával, illetve annak egy részével. S az is, akinek erre módja van, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. 

Az elmúlt évek számos vármegyénkbeli büntetőeljárása közül említésre érdemes az, amelyben 2019-ben készült vádirat. Az ügyészség egy füzesabonyi férfit vádolt meg a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett megvalósításával. Az illető, egy füzesabonyi betéti társaság (bt.) vezető tisztségviselője a cég nevében 2015-ben határozatlan időre négymillió 380 ezer forint kölcsönt folyósított saját magának. A gond csak az volt, hogy a bt. adóvégrehajtás alatt állt. A lépésével a jövedelemszerző gazdasági tevékenységet már nem folytató cég fizetésképtelenségét idézte elő. A vádemelésig a hitelt nem fizette vissza. Így a köznyelvben vagyonkimentésnek titulált tette miatt a bt.-vel szembeni adóvégrehajtási eljárás eredménytelen maradt. Ráadásul a később elrendelt felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői kölcsönöket sem lehetett visszafizetni. A vádhatóság azt indítványozta, hogy a bíróság sújtsa a terheltet felfüggesztett szabadságvesztéssel, emellett nagyobb összegű pénzbüntetéssel, s rendeljen el vele szemben pontosan négymillió 380 ezer forint értékben vagyonelkobzást. 

A Btk. 404/A szakasza szankciót helyez kilátásba az ellen is, aki a felszámolási eljárásban elmulaszt feljelentést tenni. Ha például a felszámoló e procedúrában hitelt érdemlően tudomást szerez a csődbűncselekményről, ám erről nem tesz jelentést a hatóságnak. Ez vétség, amiért a terheltet egy évre is leültethetik. 

A bevezetőben jelzett csányi esetben a vádlottat 2016-ban nevezte ki az Egri Törvényszék egy becsődölt ottani székhelyű gazdasági társaság felszámolóbiztosának. A cég vagyona a telephely volt. A felszámolóbiztos azt 2017 karácsonyán értékesítette, és a bevételből a hitelezőknek részben megfizette az adósságot. 

Ám maradt olyan tartozás is, melyhez a hitelezők nem jutottak hozzá. A férfi ugyanis a vállalkozás nevére, annak vagyonából a telephely eladása előtt kétmillió 379 ezer forint értékben tanszereket, építőanyagokat és más tárgyakat vásárolt, de azokat nem helyezte el a telephelyen, hanem a saját érdekkörében használta fel. Így jócskán csökkent a cég vagyona, amiből a tartozást leróhatták volna. A vádlott az általa okozott hiányt megtérítette. 

Az Egri Járási Ügyészség hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntettel vádolja a férfit. Arra tett indítványt, hogy – beismerése esetén – a bíróság az előkészítő ülésen egy év, két esztendei próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, s 600 ezer forint pénzbüntetést szabjon ki, három évre tiltsa el őt a felszámolói foglalkozás gyakorlásától. 

Hasznos tudni, hogy a gazdálkodás rendjét sértő deliktumok közé sorolja a Btk. az olyan büntetendő cselekedeteket is, mint a számvitel rendjének megsértése, a tartozás fedezetének elvonása, az engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység, a saját tőke csorbítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a bennfentes kereskedelem, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése, a gazdasági titok megsértése. Az említett bűntényekről a későbbiekben lesz szó.

A csődbűntény elkövetési módjai

• Dr. Bátki Pál ügyvéd tanulmányában vázolja a csődbűncselekmény elkövetési magatartásait. Íme: 
• elrejtés – a tettes a vagyonát a hitelezői számára hozzáférhetetlenné teszi; 
• eltitkolás – emiatt a hitelezők nem is szereznek tudomást a vagyonról; 
• megrongálás – a tettes kárt okoz a hitelezőnek átadandó dologban, ami már nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra; 
• megsemmisítés – az eredeti állapota már nem állítható vissza; 
• használhatatlanná tétel – a tettes a vagyont rendeltetésszerű használatra átmenetileg vagy végleg alkalmatlanná teszi.