2024.09.10. 11:23
A járőr vére az autóban bizonyító erejű
A kriminalisztika, a nyomozás tudománya jelentősen segíti a bűncselekmények körülményeinek feltárását, a bűntények bizonyítását, az elkövetők azonosítását. Alkalmazásában magas szintet képviselnek többek között a rendőrségi bűnügyi technikusok, a szakértők. Igen szerteágazó munkájuk legfőbb momentumait mutatjuk be. Ezúttal a vérnyomok, az anyagmaradványok felkutatásáról, rögzítéséről, s a bizonyításban betöltött szerepéről lesz szó.
A nyomtan újabb fejezetébe, a bűncselekmények helyszínén rögzített vérnyomok, anyagmaradványok vizsgálatába a Rendőrtiszti Főiskola 2005-ös Kriminalisztikai alapismeretek című jegyzete segítségével pillanthatunk be.
Forrás: Police.hu
Az anyagmaradványok kriminalisztikai jelentősége az, hogy az eredetük megállapítható, így bizonyító erejűek. A megtaláláskori helyzetükből, elhelyezkedésükből, formájukból következtetni lehet az esemény lefolyására, igen gyakran az abban részt vevőkre, vagyis a bűntény elkövetőire. Lehetővé teszik személyek vagy tárgyak azonosítását az egyedi azonosságuk megállapítása segítségével.
Szinte megszámlálhatatlan mennyiségű anyagmaradvány vizsgálható, közülük a leggyakrabban előfordulókról olvashatnak az alábbiakban.
Vérszennyeződések
Akkor találhatók bűntényeknél, amikor a sértett, vagy a gyanúsított is megsérül. Mivel a testből kikerült vér intenzív vérzésnél folyik, csurran, csepeg, freccsen, a vérfolt jellege és a vérmennyiség nagysága a sérülés fajtájára utal. Íme, a példa: a vérfoltok alakjából lehet arra következtetni, hogy a vér milyen magasságból csepegett, mi volt a freccsenésének az iránya. Utóbbi esetben az oldalirányból freccsent felkiáltójel alakú foltok hosszabb szára adja meg ezt az irányt. A különböző magasságokból merőlegesen leesett vérfoltok jellegzetes formájúak, a kör alakú csepp körül rozettaszerűen kisebb elnyúlt cseppecskék keletkeznek, ez a „koronaképződés”. A csepp átmérője és a koronát alkotó ágacskák közti távolság annál nagyobb, minél magasabbról cseppent a vér. Elegendő vérmennyiség esetén DNS-alapú meghatározásokat lehet végezni, s kiderülhet, férfitól vagy nőtől származott-e a vérszennyeződés.
A vérnyomok vezették el az anyához a rendőröket abban az ügyben, amelyben 2020 júniusában egy csecsemő holttestére bukkantak Tarnaméra határában. Kiderült, két nappal korábban a 35 éves nő szülés után cserépdarabbal vágta el a köldökzsinórt, majd a bokorba rejtette újszülött kisfiát. A bíróság, az Egri Törvényszék a többgyerekes asszonyt tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta.
Még jóval korábbi, 2007 decemberi az az eset, amelyben az egyik hajnalban Egerben egy taxisofőr bejelentette a rendőrségen, hogy a viadukton haladva balesetet észlelt. A személyautóból ketten elszaladtak és maguk mögött nyitva hagyták a kocsit. Az Egri Rendőrkapitányság munkatársai az utastérben és a szalagkorláton vérszennyeződéseket találtak, ebből feltételezhető volt, hogy az utasok megsérültek. Utóbb megállapították, hogy egy egri fiatalember vezette a kocsit és az utasa a városi kapitányság egyik fiatal, szolgálaton kívüli járőre volt. Mindkettejüket megtalálták, ittasak voltak, s könnyű sérüléseket szenvedtek. Az utas rendőrjárőr ellen az eljárást az Egri Nyomozó Hivatal folytatta le. Őt a rendőrkapitányság vezetője azonnali hatállyal elbocsátotta.
Magzatszurok, magzatmáz
Magzatszurok valójában az a bélsármaradvány, amelyet az újszülöttek a világra jövetelük utáni első huszonnégy órában ürítenek. Ugyanakkor a magzatmáz szürkés-barna színű kenőcsszerű, olajos, zsíros anyag, amely az újszülött testét borítja, védve a felázás ellen a bőrt. Ezeket mikroszkóppal vizsgálják az eltitkolt szülések, újszülöttek megölése esetén.
Nyál, váladékok, bélsár
Közös jellemzőjük, hogy ezek a bűntény helyszínén talált anyagmaradványok DNS-meghatározások végzésére alkalmasak lehetnek. Ilyenek a nyállal szennyezett cigarettavégek, az izzadmánnyal átitatott ruházati tárgyak, a köpetmaradványok. Morfológiai, azaz mikroszkópos vizsgálattal azonosítható az ondó- és hüvelyváladékok jelenléte, ekkor lehetséges a DNS-tipizálás. Akárcsak a vizeletet és szerves anyagot tartalmazó anyagcsere-végtermékek, bélsár esetén.
Textilmaradványok
Ezek körébe tartoznak ruhafoszlányok, mikroméretű elemi szálak és száltöredékek, textilrostok, cérnák, fonalak, kötél- és zsinegmaradványok stb. Leválhatnak a ruházatokról szövetszálak, melyek rákerülnek a másik személy ruházatára, testére, tárgyaira. Ugyanígy a sértett ruházatából származó textilszálak rákerülhetnek az elkövető ruházatára, a körme alá, az elkövetési eszközre. Különösen a cserbenhagyásos gázolások felderítésekor fontosak. Az áldozat ruhájából szövetszálak, nagyobb ruhafoszlányok, ruhadarabok tapadhatnak a gázoló járműre, szorulhatnak annak alkatrészei közé.
Haj- és szőrszálak
Bűntények elkövetése közben haj- és szőrszálak kerülhetnek az elkövetőről a sértettre, a sértettről az elkövetőre, hozzátapadhatnak az elkövetési eszközökhöz, tárgyakhoz, ruházathoz. Megtalálhatók védekezés következtében kitépett hajszálak az áldozat kezében vagy a körmei alatt. A haj- és szőrszálak jellegzetes szerkezeti képük alapján mikroszkóposan könnyen felismerhetők, és elkülöníthetők a növényi rostoktól, textil- és műanyag szálaktól. A haj- és szőrszálak vastagsága alapján következtetni lehet arra, hogy a test melyik részéről származhatnak (haj, szemöldök, fanszőr stb.). A morfológiai vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a szálak adott személytől származnak-e. A hajhagymából rendelkezésre álló szálakból pedig DNS-vizsgálat végezhető.
A kriminalisztika és a kriminológia különböznek egymástól
A büntetőjogtudomány-ágak közül a kriminalisztika főleg a felderítés, a bizonyítás, kis részben a bűnmegelőzés kérdéseivel foglalkozik. A kriminológia a bűnözés okainak feltárásában, a megelőzés, a visszaszorítás lehetőségeinek kidolgozásában érdekelt. Ezen belül a kriminálmorfológia (a bűnözés alaktana) a bűnözés helyzetét, összetételét, megjelenési formáit vizsgálja. A krimináletiológia (a bűnözés oktana) fő kérdése: hogyan vált a személy bűnelkövetővé? A kriminálprofilaxis (a bűnözés megelőzésének tana) a bűnözés elleni küzdelemben a társadalmi és jogi eszközökre, azok hatásfokának vizsgálatára irányul, a hatékony megelőzés eszközeit, módszereit kutatja. A viktimológia (áldozattan) a sértett bűntényben betöltött szerepével, az elkövetővel való kapcsolatával; az áldozatok kártalanításával foglalkozik. Azzal, hogy mennyiben oka a deliktumnak a sértett könnyelműsége, felelőtlensége, kihívó magatartása, kiszolgáltatottsága.
Érdekes, hogy mi minden gyanú megerősítésére vagy eloszlatására is alkalmas a szőrszálak vizsgálata. Bejelentések nyomán 2021 novemberétől farkasnak tulajdonított predációk, azaz ragadozások helyszínelésére vállalkozott a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Munkatársai genetikai mintavételeket is végeztek a tetemekről. Harapásnyomok esetében harapásnyomokat, a prédafeltörési felületekről vett nyálmintákat, míg a zsákmányolások közelében (a haszonállat tartási helyének védelmét szolgáló kerítésen, feltételezhetően a támadások alkalmával fennakadt) szőrmintákat gyűjtöttek be a faji azonosításhoz. Egy a predáció helyszínére visszatért, csapdázott ebből vett mintát is elemeztek.
A mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetében értékelték. Azok DNS-tartalmának izolálása után a faj azonosítására alkalmas mitokondriális D-loop szekvenciák elemzését és vizsgálatát, illetve autoszomális STR-vizsgálatokat végeztek. A minták a kutyafajtákkal mutattak egyezést. Az erdőkövesdi és mátranováki predációknál több kutya DNS-e is azonosítható volt. Az eredmények azt mutatták, a minták a kutyáktól származtak, nem farkasok DNS-eivel mutattak egyezést. Így eloszlathatták a farkasoktól való lakossági félelmet.
Felsorolunk további anyagmaradványokat, amiket bűntények helyszínén rögzítenek, majd vizsgálnak. Íme: zsírok és olajok, szerves oldószerek, festékek, lakkok, fémek, gumik és műanyagok, talaj, üvegmaradványok, dohányzással kapcsolatos maradványok, kábítószerek, lőpormaradványok.
