5 órája
A Tarnán történt természetkárosítás ügyében tárgyaláson dönt a járásbíróság
A Tarna lecsapolásával okozott természetkárosítás ügyében ítélet is születhetne. Ezt írtuk portálunkon alig több, mint egy hete, amikor is előkészítő ülésre készült az ügyben eljáró Füzesabonyi Járásbíróság. Nos, nem született ítélet, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalta.
Korábban azt írtuk: "Amennyiben egyébként a két vádlott közül bármelyik, vagy mindkettő beismerné a vádirat szerinti elkövetést, s lemondana a tárgyaláshoz való jogáról, akár ítélet is születhetne."
Forrás: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap
Az előkészítő ülés egy viszonylag új jogintézmény hazánkban. A kialakult gyakorlat alapján sokan egyfajta vádalkunak is emlegetik, holott egyáltalán nem az. A Büntetőeljárási törvény az előkészítő ülés szerepét növeli, egyben kötelezővé teszi. Az ülésen a vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként meghallgatja a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. Teljes körű beismerés esetén a bíróság ítéletet hoz. Ennek következtében az ügy akár előkészítő ülésen be is fejezhető. Erre utaltunk cikkünkben, s ezért is volt a feltételes mód.
Pontos megfogalmazás szerint az előkészítő ülés nem pusztán előkészítheti a tárgyalás megtartását, de elkerülhetővé is teheti annak megtartását, ha beismerés van a vád tárgyává tett bűncselekményt illetően és a terhelt lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az ítélethez az szükséges még, hogy a bíróság el is fogadja a beismerést. Erről végzésben tesz nyilatkozatot a bíróság és ítéletet is hoz.
A megtörténtekor igen nagy visszhangot kiváltó cselekmény, a Tarna "lecsapolása", ügyében a Füzesabonyi Járásbíróságnak az E. L. J. és társa ellen folyó büntetőperben nem volt módja ilyen formában, tárgyalás megtartása nélkül ítéletet hoznia – ez derült ki az Egri Törvényszék sajtószóvivője, Hoszné dr. Nagy Tímea bíró válaszából, amit portálunk kérdésére küldött.
Tárgyalás lesz tehát.
Ami pedig a vádiratot illeti, megírtuk már, hogy a Füzesabonyi Járási Ügyészség dokumentuma azt rögzíti, hogy az elsőrendű terhelt és házastársa szőlőoltvány iskolát üzemeltettek és üzemeltetnek jelenleg is a Tarna mellett található szántón. A szőlőoltványok öntözésére korábban E. L. J. házastársa vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezett. Lejárt azonban az engedély időbeli hatálya, az új engedély iránti kérelmet ugyan benyújtották, majd az oltványokat tovább öntözték a Tarnából végleges vízkivételi engedély hiányában is.
Az elsőrendű vádlott és – ismeretlenül maradt – társai szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét, amellyel a vizet felduzzasztották és két darab, nagy teljesítményű szivattyúval vizet emeltek ki, majd két és fél órán keresztül locsolták a szőlőoltványokat.
Ennél a pontnál érdemes egy gondolat erejéig megállni az "ismeretlenül maradt" kifejezésnél. Számos büntetőperben találkozhattunk már ezzel a fordulattal, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyomozás során nem tudták feltárni azt, hogy kikről is van szó, a vádlottak ugyanis nem kötelesek – előfordulhat, hogy nem is tudják – elárulni a segítőik nevét.
A váddokumentum megállapítása szerint a szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva, a vízhozam 100 százalékát és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték.
A Tarna medrének elzárásával, ezáltal a víz visszatartásával a vádlottak károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, több védett egyed elpusztulását okozták – rögzíti a vádirat.
