Borszentelés – az isteni bőkezűség jelképének ünnepe

– A bor az isteni bőkezűség jelképe, amely a szőlőtő termése és az emberi munka gyümölcse. Mi pedig hálásak vagyunk, hogy az Úr ránk bízta e művét, s a hála mellett ott egy másik érzés is, hiszen ha a bor eszünkbe jut, s megkóstoljuk, az öröm is megjelenik az ember életében – fogalmazott Buda Péter főszékesegyházi kanonok csütörtökön az egri Bazilikában tartott Szent János-napi borszentelésen.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a szentmisét követően a Líceumban értékelte az idei évet, s jelentette be a termés mennyiségét. Úgy fogalmazott: a korábbi éveknél mintegy tíz százalékkal több szőlő termett, s a minőség is kiemelkedő, az elmúlt esztendők egyik legjobb évjárata a mostani.

– Urunk, Istenünk! Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangelista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek – e szavakkal szentelte meg csütörtökön Buda Péter főszékesegyházi kanonok az Egri borvidék idei termését a Bazilikában tartott Szent János-napi szertartáson. Hozzátette: az ember életéből, az öröm, az ünnep pillanataiból nem hiányozhat a bor. Szavai szerint a kereszténység ősi írásában, a Didakhéban is olvasható, hogy „Hálát adunk Néked Atyánk a Te szolgádnak, Dávidnak szent szőlőjéért, melyet megismertettél velünk szolgád, Jézus által!”.

– A bor az isteni bőkezűség jelképe, amely a szőlőtő termése és az emberi munka gyümölcse. Mi pedig hálásak vagyunk, hogy az Úr ránk bízta e művét, s a hála mellett bizony ott egy másik érzés is, hiszen ha a bor eszünkbe jut, s megkóstoljuk, az öröm is megjelenik az ember életében – fogalmazott a szeminárium rektora, hozzátéve: ezen a napon nem csak Isten ajándékát ünnepeljük, hanem a szőlészek-borászok munkáját, s azt, hogy a szakemberek dolgozhattak.

A szertartás után a résztvevők – élükön a borlovagrendek képviselőivel és a fertálymesteri testület tagjaival – a Líceumba vonultak. Itt Pál Sándor értékelte az idei évet. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke bejelentette: a borvidéken Debrői Hárslevelűből 23 ezer mázsa termett, ebből hárslevelű superior 4400 mázsa. A klasszikus Egri Bikavér mennyisége 274 ezer mázsát tett ki. Ebből superior és grand superior 76 ezer mázsa volt. A védett eredetű egri bor alapanyagából 422 ezer mázsa termett.

– Rendkívüli jó minőségről, és a korábbi éveknél mintegy tíz százalékkal nagyobb mennyiségről beszélhetünk, s ez azt is jelenti, hogy a következő években minden egri bort kedvelőnek lehetősége lesz megkóstolni a kiváló nedűket – húzta alá.

Balga Irina és Tóth Istvánné díja

A borszentelés követően Patai István az Egri Borvidék Borminősítő Bizottságának elnöke szólt az ez évi munkáról. Elmondta, havonta két alkalommal ülésezett a grémium, amelynek kiemelten fontos feladata, hogy meghatározza, melyik bor méltó az egri névre. Az elnök hozzátette, ebben az esztendőben három tréningen is részt vettek a bizottság tagjai.

Elhangzott: idén 401 mintát bírált a grémium. Arányaiban a legtöbb az Egri Bikavér 62 ezer 500 hektoliterrel, de „beszédes” az Egri Csillag 3630, Debrői Hárslevelűből 7650 hektolitere is.

Hagyomány, hogy János napján elismeréssel jutalmazzák a grémium legjobb tagjait. Ezúttal két hölgy, Balga Irina és Tóth Istvánné vehetett át oklevelet.