Példát mutatna sorstársainak a sikeres gyöngyösi parasportoló

A hivatal dísztermében írták alá nemrégiben az egyezséget arról a támogatásról, amelyet a gyöngyösi Lévay Petra parasportoló kapott a várostól.

– Nagyon hálás vagyok, hogy az önkormányzat mellém állt, meghatódtam az összefogástól, amelyet irántam tanúsítottak. Az összeget a sporthoz kapcsolódó kiegészítő foglalkozásokra fogom költeni, mint a gyógytorna, vagy a masszázs, mert ezeket eddig nem tudtam biztosítani a felkészülésem mellé – fogalmazott az eseményen a lány, aki hazánk első női paratriatlon-Európa-bajnoka, többszörös nemzetközi világkupagyőztes és többszörös magyar paratriatlon-bajnok.

Lévay Petrával a szerződéskötés után beszélgettünk. Elmondta, végtaghiánnyal született, mert az anyaméhben a köldökzsinór rácsavarodott a kezére, így az nem tudott kifejlődni. Petra a mátraaljai város szülötte, két testvérével együtt itt nőtt fel. A helyi gimnáziumba járt, majd a fővárosban tanult tovább. Végzettségét tekintve szociálpolitikus.

– Jelenleg a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány vezetője vagyok, amelynek gyerekkoromban tagja is voltam. Fontosnak tartom, hogy a sok kis sorstársamnak is megmutassam, bármire képesek lehetünk akár egy kézzel vagy lábbal is. Az is lényeges, hogy a sporttevékenységemmel is példát tudjak mutatni, mert kell, hogy lássák, így is lehet teljes életet élni, csak hinni kell magunkban! – jelentette ki és a kelleténél kicsit szerényebben hozzátette: – Talán ez az én küldetésem, hogy elhitessem és megmutassam mindezt a gyermekeknek.

– Kétévesen vittek el úszni a szüleim először – mesélte Petra –, a kivételes edzőhöz, Málnai Istvánhoz kerültem, akinek a nevéhez köthető hazánkban a végtaghiányos gyermekek úszásoktatása. Utána a Mátrai Erőmű Búvárklubnál úsztam Veres Andrásnál, aki megtanított arra, hogy a határaimat feszegessem. Most ismét megkerestem, hogy mint külső szakértő, tudna-e az úszástechnikám javításában, fejlesztésében segíteni és azonnal igent mondott.

Kiderült, hogy tizenhat éves korában sikerült a 200 méteres mellúszás világcsúcsát megdöntenie. Kijutott a parasportolóknak rendezett világbajnokságra Argentínába. Két 11. hellyel tért haza onnan, ahol a paraúszó-válogatott legfiatalabb tagjaként képviselte Magyarországot. Ám 2004-ben nem jutott ki az athéni paralimpiára, akkor 44-szeres országos bajnokként abbahagyta az úszást.

– Tíz év kihagyás után, aztán hirtelen úgy döntöttem – jelentette ki –, újra kipróbálom magam, de már egy új sportágban, a paratriatlonban, amely először szerepelt versenyszámként a 2016-os paralimpián Rióban. Végül arról sajnos egy hellyel lecsúsztam. A csalódás után azonban nem adtam fel és akkor ősszel elindultam a középtávú Európa-bajnokságon, ahol első helyen végeztem és ezzel én lehettem Magyarország első női Európa-bajnoka paratriatlonban.

Petra most a világranglista hetedik helyén áll, azt mondja, a cél a 2020-as tokiói paralimpia.

Mindennap keményen edz, dolgozik

– Nem nagyon van pihenős napom – magyarázza. –Általában reggel 7-re járok úszni, majd jön az alapítványi munka, amely számomra nagyon izgalmas. Most éppen egy művészeti tábort szervezünk a gyerekeknek. Délután ismét edzek, vagy kerékpározok, vagy futok, általában ez másfél óra. Olvasni nagyon szeretek, talán, ha mondanom kellene valamit hobbimként, ezt említeném meg, de négy éve szerkesztő-műsorvezetője vagyok a Tilos Rádió reHAB a tortán című műsorának, amely a fogyatékossággal élő emberek mindennapjairól, a fogyatékos embereket érintő érdekességekről szól.

A parasportoló ­legutóbbi ezüstérmét, amelyet a paratriatlonosok ausztráliai világkupaversenyén nyert, egy fotó erejéig Hiesz György nyakába akasztotta, hogy ezzel is megköszönje a polgármesternek és a városnak az első közösen elért sikert.