Üdvözli az egri HÖK a kötelező nyelvvizsga eltörlését

A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta néhány napja a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette, számos szervezet kérte ezt, így a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a roma szakkollégiumi hálózat, s a nyelvtanárok egyesülete.

Gulyás Gergely közölte azt is, az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta. A magyar fiatalok nyelvtudásáról azt mondta, hogy az az uniós rangsor végén található. Szólt azokról a lépésekről is, amelyeket a kormány az elmúlt években hozott a nyelvtudás javításáért. Az esetleges jövőbeli nyelvvizsga-kötelezettséget firtató kérdésre azt felelte, nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.

Megszólaltak a kérdésről az érintettek is

Kíváncsiak voltunk az Egri Egyetem Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnökének és egy felvételire készülő fiatalnak a véleményére is. Előbbi, Bíró Balázs közölte, több mint egy éve jelezték a döntéshozóknak, a HÖOK vezetőivel karöltve, hogy a nyelvvizsga bevezetése 2020-ban súlyos problémákat okozhat a felsőoktatásban.

– Nagyon örültünk, hogy meghallgattak minket, s nem lép érvénybe ez a szabályozás. Hogy saját példával éljek, az Eszterházy Károly Egyetemen a felvételt nyert hallgatók felének nincs nyelvvizsgája bekerüléskor. Ha ezt lebontjuk bizonyos szakokra, akár 60–70 százalékos aránnyal is találkozhatunk. Ezek a szakok a pedagógiai, az agrár-, a természettudományi képzések. Így pár éven belül olyan szintű pedagógushiány lépett volna fel a közoktatásban, hogy az a teljes rendszer működését akadályozta volna – osztotta meg lapunkkal az álláspontját az EHÖK elnöke.

Úgy gondolja, nincs értelme sok tehetséges diákot előre kizárni a felsőoktatásból, miközben az egyetemeken, főiskolákon jól működő nyelvi felkészítések folynak. Fontos, először a közoktatás kerüljön olyan szintre, hogy a vidéki kisváros diákja is gond nélkül beszéljen idegen nyelvet, és nem fizetős külső szolgáltatáshoz kellene kötni a bekerülést a felsőoktatásba, s a kikerülést sem.

Nincs a továbbtanulókon túl nagy nyomás

Kis Berta végzős egri tanuló is elmondta a véleményét.

– Egy éve megvan a középfokú szóbeli nyelvvizsgám, az írásbelit még ebben az évben tervezem letenni – jelentette ki. – Viszont mivel nem szükséges középfokú nyelvvizsga a felsőfokú felvételihez, ezért már nem akkora rajtam a nyomás. Ám így is gőzerővel készülök a vizsgára, de csak akkor megyek el rá, ha úgy érzem, hogy teljesen felkészültem. Nem kapkodok, hiszen annak nincs értelme, hogy felkészületlenül menjek el rá csak azért, mert sürget az idő.

Jelentkezésnél továbbra is előny a nyelvvizsga

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára ismertette, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás során a komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú után negyven többletpont jár. Kitért arra is, hogy a szintén feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad.

– A szabályokat pontosítjuk, s már az első ilyen vizsgáért jár ötven plusz pont, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák. Emelt szintű vizsgáért továbbra is száz többletpontot lehet szerezni – jelezte.