Heves megyében is egyre kevesebb a vizsgázó, a nyelvtanuló diák

Ahogy mindenre, úgy a nyelvtanulásra is rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány és az ennek hatására meghozott döntések. Hosszú ideig nem lehetett tanfolyamra járni és a vizsgák is szüneteltek. Mindezek mellé a gazdaságvédelmi akcióterv részeként mindenki mentesült a nyelvvizsga-kötelezettség alól, és így megkaphatta oklevelét, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett a felsőoktatásban, de az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát nem tette le.

Ez több mint százezer embert érintett.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen nyolcezren élhettek ezzel a lehetőséggel tavaly, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campusán pedig több mint háromezren. A kormány döntése alapján idén is mentesültek a végzős hallgatók a nyelvvizsga-kötelezettség alól a gyöngyösi intézményben, pár százan kaptak így diplomát.

Ezek a döntések is nagyban hozzájárultak a nyelvvizsgával próbálkozók számának csökkenéséhez. 2019-ben 124 ezer 469-en álltak vizsgabizottság elé valamilyen nyelvből, 2020-ra ez a szám lecsökkent 86 ezerre, ami 31 százalékos visszaesés. Tavalyelőtt 82 ezer 368-an tettek sikeres vizsgát, az előző évben pedig 59 ezer embernek sikerült, így közel 28 százalékkal kevesebben érték el a minimum követelményt. A 2011-es adatokhoz képest még látványosabb a visszaesés. Tíz évvel ezelőtt 166 ezren próbálkoztak és majdnem százezren meg is szerezték a bizonyítványt. A kelet-magyarországi régióban is hasonló a helyzet, itt a 2019-es 53 ezres vizsgabizottság elé járulók száma tavalyra 36 ezer 139-re csökkent, ez 32 százalékos visszaesés, 2011-ben 74 és félezren próbálkoztak. Friss nyelvvizsga-bizonyítványt régiónkban 49 ezren szereztek 2019-ben, míg tavaly kicsivel kevesebben mint 31 ezren, így 37 százalékos a csökkenés, tíz évvel ezelőtt majdnem 68 ezer új nyelvvizsgával rendelkező lett.

Aki nagyon akart vizsgázni, annak volt rá lehetősége tavaly, erről Micski Judit, az egri Katedra Nyelviskola ügyvezetője beszélt.

– A pandémia alatt pár hónapon keresztül drasztikusan megnőtt az online vizsgázók száma, ami azonnal visszaállt a havi 5–10-re, amikor újból lehetett személyesen vizsgázni. Egyértelmű, hogy vizsgázóink nem szeretik az online megmérettetést – fejtette ki.

Dudar Zsófia Lilla, az egri Bonus Nyelviskola vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, náluk is érzékelhető a pandémia hatása, tavaly felére csökkent a tanfolyamra járók száma. A vizsgára jelentkezők száma is hasonló mértékben csökkent, tavaly 1200-an próbálkoztak, míg 2019-ben három ezernél is többen voltak.

– Online nyelvórákon Zoom felületen oktatunk azóta is kilencven százalékban. Amint a rendeletek lehetővé tették, újra volt lehetőség tantermi oktatásra, a tanulóink azonban kényelmesebbnek és magas színvonalúnak ítélik az online órákat, így nem kívántak visszatérni a tantermekbe – mondta el érdeklődésünkre a nyelviskola vezetője.

Visszatértek a tantermekbe

– A Katedra nyelviskola tanulóinak csupán tíz százaléka az, aki nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamokra jelentkezik. Ezért a nyelvvizsga-amnesztia minket alig-alig érintett. 2020-ban a személyes vizsgák száma 40 százalékkal csökkent 2019-hez képest, viszont az online vizsgaesemények száma a koronavírus-járvány ideje alatt két és félszeresére nőtt. A 2021-es adatok kezdik megközelíteni 2019-et – árult el részleteket Micski Judit ügyvezető. Hozzátette, hogy a tanulók száma húsz százalékkal csökkent náluk a tavalyi évben az azt megelőzőhöz képest.

– A legszigorúbb korlátozások idején online tanulhattak a diákjaink. Amikor enyhültek a szabályozások, akkor folyamatosan visszatértek a tantermekbe, sokan viszont az egyéni képzéseket részesítik már előnyben. Úgy gondolom, soha nem fogunk visszaállni a százszázalékos jelenléti oktatásra, mert be kell vallani, vannak előnyei az online tanulásnak – fogalmazott.